Elballagott egy újabb évfolyam a marosvásárhelyi magyar iskolákból

Elballagott egy újabb évfolyam a marosvásárhelyi magyar iskolákból

A Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium végzősei péntek délelőtt búcsúztak el iskolájuktól. A Bolyai udvarán megszervezett ballagási ünnepségen az iskola vezetőségén kívül jelen volt többek között Péter Ferenc, Maros megye tanácsának elnöke, Antal Levente Mihály főtanfelügyelő-helyettes, Soós Zoltán polgármester, Fülöp Attila, a magyar kormány gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, Vincze Lóránt az Európai Parlament képviselője is.

Az ünnepi beszédek előtt a román himnusz után a magyar himnuszt is elénekelték az iskola udvarán.

Köszöntőbeszédekkel engedték őket útjukra
Soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell, mindig újrakezdeni”

– köszöntötte Hajdú Zoltán, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója Kossuth Lajos szavaival a ballagó diákokat. Mint kifejtette,

a rohanó világban lenne okunk csüggedni, de mégis tudni kell újrakezdeni, hiszen új korszak kezdődik a diákok életében is.

Hozzátette, öröm volt a diákokkal átélni az elmúlt éveket, gazdagították történetük vezérfonalát.

Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója is megosztotta gondolatait az ünneplőkkel, akiket különleges évfolyamnak nevezett, hiszen

képernyő előtt, majd omladozó épületben kezdték, most erős közösségként távoznak egy szépen felújított épületből, ráadásul az első generáció, akiknek úgy kezdődik az ünneplése a Bolyai udvarán, hogy a nemzeti imánkat is énekelték.

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, mint az iskolákat fenntartó intézmény vezetője elmondta az ünnepségen, hogy szintén bolyais diák volt, aki harminc éve ballagott el innen.

A legjelentősebb és legjobb tanulmányi eredményeket elért erdélyi középiskolájának nevezte a Bolyait, ahol a diákok tudják, hogy a tanulás befektetés a jövőbe.

Azt kívánta a végzős bolyaisoknak és refiseknek, hogy őrizzék meg a felfedezni vágyást, ami jellemzi ezt a kort, és tartsanak ki. A polgármester azt is megemlítette, hogy

jövőre elindulhat az iskola bentlakásának építése is.

Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője szintén innen ballagott el 28 évvel ezelőtt, és jól emlékezett arra, hogy mennyire várták, hogy túl legyenek az akkori politikusok beszédein. „Aki egyszer bolyais volt, mindig bolyais marad, én az európai parlamentben is bolyais diák vagyok” – magyarázta a diákoknak a politikus.

Az ünnepi beszédek után a diákok képviselői is elbúcsúztak az iskolától, majd a díjazások következtek:

Bodó Bence 12E osztályos tanuló tízes négyévi átlaggal lett a Bolyai évfolyamelsője, Kiss Andrea Zsuzsanna 12 Beta osztályos tanuló pedig 9,65 -ös átlaggal a Református Kollégium évfolyamelsője lett.

Minden osztályból az első három helyezettet díjazták. Az ünnepség végén a ballagók osztályfőnökükkel közösen megkerülték az iskola előtti Bolyaiak szobrát, majd visszamentek az iskolaudvarra, ahol Csenteri Levente iskolalelkész áldásával bocsátották útjukra a végzős diákokat.

„Csakazértis” rákóczisok

Habár már a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákjaiként vannak elkönyvelve a volt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium diákjai, de négy éve még a katolikus iskolában kezdték meg a kilencedik osztályt.

A katolikus osztályok péntek délután ballagtak el a Klastrom utcai iskolából, amelyen szintén jelen volt a város polgármestere, az iskola vezetősége, a magyar kormány képviselője, és a Csíkszeredai Főkonzulátus főkonzulja, Tóth László is.

A rákóczis ballagás a Keresztelő Szent János Plébániatemplomban kezdődött szentmisével, ökumenikus imával, majd

a volt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium zászlaja alatt vonultak fel a Klastrom utcai épülethez, ahol az utolsó osztályfőnöki óra után ballagtak el a tizenkettedikes katolikus osztályok.

A Rákóczi-induló dallamára vonult ki a három rákóczis osztály az utolsó osztályfőnöki óráról az iskolaudvarra, ahol Tamási Zsolt, az iskola egykori igazgatója köszöntötte őket, és könnyeivel küszködve búcsúzott el az iskola végzőseitől.

„Négy éve üres volt az iskolaudvar mert még tartott a világjárvány és a korlátozó intézkedések. Akkor a világjárvány megtanította, hogy hajlamosak vagyunk arra, hogy természetesnek tekintsük azt, amink van. Amikor valamit elvesznek tőlünk, akkor kezdjük megérteni, hogy mennyire fontos volt az számunkra: az iskola, az osztálytársak, a barátok, akikkel sokáig nem találkoztunk.

Arra közülünk senki sem gondolt – én sem – hogy előfordulhat még egyszer, hogy újra elveszik az iskolát, és nektek is meg kell mutatni, hogy számotokra mit jelent megmaradni rákóczisnak”

– utalt Tamási Zsolt a két éve bekövetkezett eseményekre, amelynek folytán egy tollvonással a katolikus iskolát ismét megszüntették.

Az iskola volt igazgatója hozzátette: azóta mást ír a bejárat felett a táblán és az ellenőrzőben is változott a név, volt akinek többször is, de szíveikben mindannyian rákóczisok ma is.

Mi tudjuk, hogy ez a hely a miénk, még akkor is ha ezt sokan másképp gondolják”

– tolmácsolta a katolikus iskola diákjainak és tanárainak érzéseit Tamási Zsolt.

Soós Zoltán polgármester itt is köszöntötte a ballagókat, akiknek kifejtette, hogy dühöt érez, mert

ahelyett, hogy az iskola háromszáz éves múltját ünnepelnék, mindig az újrakezdéssel kell küzdeniük.

„Az iskola a történelem folyamán mindig újra tudott indulni, ezért bizakodás is van bennem, és nem csak a múlt ad erre okot, hanem a közösségi összefogás is, amelynek részei vagytok.

Bizakodóvá tesz a ti dacotok, hogy csak azért is rákóczisok vagytok, s ha néha úgy is tűnik, hogy kevesen vagytok, higgyétek el, hogy egy egész Kárpát-medence drukkol nektek és veletek van”

– hangsúlyozta a polgármester.

Az utolsó csengőszó előtt az iskolában maradt diákok búcsúztak el a végzősöktől, majd ezt követően kiosztották az osztályelsőknek járó díjakat. A tizenkettedikes Szabó Blanka vehette át az egykori katolikus iskola évfolyamelsőjének járó oklevelet.

Please follow and like us:
Pin Share