Noha a múlt héten megjelent az afrikai sertéspestis egy erdőközeli lóvészi gazdaságban Csíkszentmihály községben, azt megelőzően legutóbb múlt év januárjában fordult elő hasonló eset, tehát az ország más megyéihez képest meglehetősen ritkán üti fel a fejét a sertéspestis a Hargita megyei háztáji gazdaságokban. Országos viszonylatban mindeddig Hargita megye állt a legjobban e tekintetben,
a Csíki-medencében például korábban legutóbb három-négy éve történt sertéspestis-fertőzés háztáji gazdaságban
– idézte fel a korábbi eseteket kérdésünkre István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy fertőzésben elpusztult vaddisznók számát tekintve is az országos lista utolsó helyén áll Hargita, valamint Kovászna megye is, azaz itt a legalacsonyabbak az ilyen esetszámok is, és erre részben a medvék jelenléte ad magyarázatot.
A számos probléma mellett, amit a nagy medvepopuláció okoz a megyében,
epidemiológiai szempontból hasznos a nagyvad jelenléte,
ugyanis „eltakarítja” a sertéspestisben elpusztult vaddisznók tetemét – világított rá az összefüggésre a megyei főállatorvos.
Noha az elhullott vaddisznókat más ragadozók és dögevők is megeszik, azok széthordják a tetemeket, így tovább terjesztik a sertéspestis-fertőzést. „A medvék eltakarítják az elhullott vaddisznókat, a baj a többi vaddal van, mert egy róka, egy sakál, egy szarka, egy holló megfog egy darabot és elviszi távolabb. A medve nemigen cipeli. Ha talál egy tetemet, eszik belőle, lefekszik mellé, alszik egyet, majd újra nekifog enni, és ez addig megy, amíg elfogy. Még a farkas is szépen eltakarítja a tetemeket, de a kisebb termetű vadállatok,
A terjedésnek 95 százalékban ez az oka. Ezért vagyunk jobb helyzetben mi más megyékhez képest, ahol a medveállomány kicsi” – magyarázta István Róbert. Megjegyezte, tisztában van vele, hogy a járványtani előny mellett a sok medve jelenléte számos problémát is okoz, de a vadgazdálkodás, állományszabályozás kérdésében az állategészségügyi igazgatóság nem illetékes, az más szakhatóságok feladata.
A megyei állategészségügyi szakhatóságok egyébként évente húsz vaddisznótetemet kell szállítsanak a főhatóság bukaresti laboratóriumába, de Hargita megyében alig találnak egyet-kettőt évente. Nem azért, mert nem hullanak el itt vaddisznók, hanem azért, mert a medvék nagyon hatékonyan takarítják el az elpusztult példányokat – tudtuk meg az állategészségügyi igazgatóság vezetőjétől.
„A környező megyékben most is vannak elhullások. Mi, ha találunk egy elhullott vaddisznót, már csak a hátsó lába van meg és a bőre, de azt nem vihetjük a laborba”, ott ugyanis az elhullott állat belső szerveire van szükség. A Hargita megyei helyzetet egyébként már a bukaresti laboratóriumban is ismerik, így megértően kezelik a minták hiányát – mondta István Róbert.
A Csíkszentmihály községhez tartozó Lóvész településen azonosított afrikai sertéspestisgócról a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője elmondta, a gazdaság tulajdonosa május 19-én értesítette a körzeti állatorvost arról, hogy betegek a farmon tartott sertések. A körzeti és a hatósági állatorvos megvizsgálta az állatokat, kettő lázas volt, de más tüneteik nem voltak, és az alkalmazott kezeléstől néhány napra jobban is lettek, ám nemsokára leterítette a fertőzés az ólban tartott összes sertést és megjelentek rajtuk a sertéspestis jellemző tünetei.
A vérminták alapján a brassói laboratórium csütörtökön, május 23-án igazolta az afrikai sertéspestist, majd az ilyen helyzeteket kezelő, a prefektusi hivatal által összehívott bizottság képviselőinek a jelenlétében pénteken
leölték a beteg állatokat. Ezekre a piaci ár alapján kap kártérítést a gazda, akárcsak arra a néhány zsáknyi gabonára, amit a vonatkozó előírások értelmében szintén semlegesíteniük kellett a szakembereknek.
A góc körüli 3 kilométeres védőzónában a fertőzés igazolásától számított egy hétig tilos bármilyen állat szállítása, és az állatorvosok, illetve technikusok majdnem minden nap kötelezően megvizsgálják a zónában található sertésállományt. A 10 kilométeres sugarú megfigyelési körzetben 30 napig tilos a sertések szállítása, és ezt a zónát is körültekintően felügyeli az állategészségügyi szakhatóság – tájékoztatott az igazgatóság vezetője.
A fertőzés kintről juthatott be a gazdaságba, szórványosan lakott településről van szó, távol vannak a házak egymástól,
az érintett gazdaság pedig az erdő közelében található és nincs bekerítve
– magyarázta István Róbert, megjegyezve, ez az eset is jól tükrözi, hogy miért fontos a sertéstartó gazdaságokra vonatkozó szigorú szakhatósági előírások, valamint ajánlások betartása.
