A gyergyószentmiklósi Hő-, Víz- és Csatornaszolgáltató Közmű (HVCSK) a csónakháztól a tó túlsó partjáig húzott ki egy sodronyt, amellyel lényegében elzárta a máskor csónakázásra használt vízfelület jelentős részét. Ez jelenleg nem akadályoz semmit, hiszen az idei szezonban még nem működtet senki ilyen tevékenységet Gyilkostón. Azonban előbb vagy utóbb ez is újra kell induljon, más megoldást kell találni a vízkivétel biztonsági védőzónája lehatárolására.
Az érintett vízfelület elzárására azért került sor, mert a hatályos vízügyi törvény értelmében (2005/930-as kormányrendelet)
az ivóvíz-szolgáltató vállalat ki kell alakítson egy, a nyers víz kivételi pontjától számított legkevesebb százméteres, fokozottan védett zónát.
Ez a feltétele annak, hogy a Gyilkostói vízellátás biztosításához szükséges vízkivételi engedélyt megadja számára Neamț-i Vízügyi Szakaszmérnökség – mondta el megkeresésünkre válaszolva Zólya László, a HVCSK vezetője.
A száz méter átmérőjű körbe épp belesik a tónak az a része is, ahol a csónakokba szoktak beszállni az emberek. Innen feszítették ki a sodronyt a túlsó partig. Amint Zólya kifejtette, ez volt a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás arra, hogy az előírásnak eleget tegyenek.
A fokozottan védett terület elhatárolásával a Neamț-i Vízügyi Szakaszmérnökség illetékesei számára is világossá vált, hogy ugyan a HVCSK a lépésével eleget tett az előírásnak, de ez akadályozni, korlátozni fogja a csónakázási tevékenységet.
Azt állapították meg, hogy ha pontosan kimérik a 100 méteres kört a vízkivételi ponttól számítva, a védett zóna nem ér át a tó túlsó partjáig, hanem maradna egy 20 méteres rész a csónakoknak is, amelyen át tudnak majd haladni a tó oldalágán. Azt várják most el a HVCSK-tól, hogy a sodrony helyett bójákkal jelöljék ki a védett zónát, pontosan a 100 méteres kör kerületén.
Ehhez 10–15 olyan bóját kellene beszerezni, amit le lehetne horgonyozni a tó fenekére. Azonban ez körülbelül 50 ezer lejes költséget jelentene a vállalatnak, amire jelenleg nincs pénze. A megoldást pedig minél hamarabb meg kellene találni, hiszen nagyban függ ettől az is, hogy mikor lehet majd újra csónakázni a tavon.
A vízügyi hatóság május elején írta ki a versenytárgyalást, amelyen az kellett volna eldőljön, hogy tíz éven át kinek lesz majd engedélye a csónakáztatást működtetni a Gyilkos-tó vizén. A tender eredményét június 5-én állapították volna meg. Azonban a folyamatot leállították. Amint Hegyi Barnától, a Békás-szoros–Nagyhagymás nemzeti park igazgatójától megtudtuk,
a vízügy elhalasztotta a versenytárgyalás folyamatát addig, amíg a HVCSK megoldja a védett vízfelület elhatárolását,
és amint ez megtörténik, a tónak arra a részére adnak csónakáztatási engedélyt, amely a védett területen kívül esik. Úgy tudja, legalább öt cég érdeklődik a tevékenység iránt.
Zólya László elmondta még, hogy a jelenlegi helyzet, miszerint a tóból nyerik az ivóvíz előállításához a nyers vizet, belátható időn belül meg fog szűnni. A gyilkostói vízhálózat kiépítésére a közbeszerzés hamarosan kiírásra kerül, és a fejlesztés révén már fúrt kutakból látnák el az üdülőtelepet. Abban bízik, hogy a kivitelezési munkálatok még ebben az évben elkezdődnek, jó esetben elkészül az első kút, és 1-2 év múlva már nem kell a tóból venniük a nyers vizet az üdülőtelep ivóvízellátása érdekében.
