A történelemkönyvek lapjai a következőképpen emlékeznek: az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött.
Ez a magyar kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett.
November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről.
A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget (azok ugyanis a Szuezi válsággal voltak elfoglalva – azaz annak rendezését tartották fontosabbnak),
november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen.
A magyar honvédségi laktanyák, repülőterek a Szovjet Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.
2013 óta hivatalosan is nemzeti gyásznap
Hétfőn katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
Az MTI emlékeztet, hogy a nemzeti gyásznapon emlékkoncertet rendeznek a budapesti Szent István Bazilikában, amelyet a Bartók rádió romániai idő szerint 19 órától élőben, az M5 kulturális csatorna pedig 23.42 perctől felvételről közvetít. Az emlékkoncertet követően a Bazilika főlépcsőjén közös gyertyagyújtás lesz.
