Közzétették a City Index 2024 felmérés eredményeit, amely a romániai megyeszékhelyeket rangsorolja teljesítményük alapján. Ehhez három fő szempont szerint osztályozták a 41 várost: életminőség, jólét, és pezsgés. A kutatásba többek között hivatalos statisztikai adatokat, szakértői véleményeket, lakosok és turisták minőségi értékeléseit, a különböző közigazgatási intézmények, civil szerveztek értékeléseit használták fel a 2022-2023-as évre vonatkozóan.
Külön érdemes egy mondat erejéig kiemelni, hogy
a vizsgált 41 megyeszékhely közül a top ötbe – a fővárost leszámítva – csak erdélyi nagyvárosok kerültek be;
Moldovából Jászvásár a legélhetőbb város a maga hatodik helyével. A történelmi Havasalföld legerősebb városa Târgoviște, Dobrudzsa legélhetőbb települése pedig Konstanca.
A megyeszékhelynek minősülő városok teljesítményindexe szerint Marosvásárhely az előkelő nyolcadik helyet foglalja el a legjobb városok rangsorában. Különösen figyelemreméltó ez a hely, hiszen csak Kolozsvár, Bukarest, Nagyszeben, Brassó, Temesvár, Jászvásár és Nagyvárad előzi meg, és Nagyszeben kivételével ezek mind jóval nagyobb települések, mint a marosszéki megyeszékhely.
A jó eredményekhez elsősorban azok a nagy cégek járulnak hozzá, amelyek Maros megyében működnek,
például az országos gázszolgálató vállalat, vagy a vegyipari kombinát, valamint több nemzetközi gyógyszergyár.
A felmérés azt is megemlíti, hogy az orvosi egyetem és az egészségügyi szolgáltatások terén is kiemelkedő helyen áll Marosvásárhely. Mi több,
az ország legnagyobb állatkertje is itt van, és ha kikapcsolódásra vágynak a helybéliek, felkereshetik a Somostetőt és a Víkendtelepet is.
A City Index szerint a város sportélete is élénk, jó eredményeket érnek el és öregbítik a város hírnevét az itt működő csapatok és egyéni sportolók – ezzel azonban már érdemes némileg vitatkozni, ugyanis Marosvásárhelyen a jelentős tömeget megmozgató profi szintű sportélet talán a legnagyobb válságát éli át. Elég ha csak a szebb évtizedeket megélt labdarúgásra gondolunk.
Ami az életminőséget illeti, Marosvásárhely országos szinten a 13. helyet foglalja el,
ami a negyvenegy település közül igencsak jónak mondható, továbbá az ország hatodik legpezsgőbb városának kiáltották ki, a jólét-rangsorban pedig a 14. helyen áll.
A marosvásárhelyi városháza egy rövid Facebook-bejegyzést is közzétett erről a rangsorolásról, megjegyezve: Marosvásárhely egyre vonzóbb minden korosztály számára, és jó hír, hogy a statisztikai adatok, a lakosság és a turisták visszajelzései alapján készített felmérés szerint az ország egyik legszebb városa.
Csíkszereda a 13. helyen áll a listán, az egyik legkisebbnek számító megyeszékhely az országban, alig 34 ezernyi lakossal. Amint a dokumentumban fogalmaztak, az elmúlt évtizedben
nagy változásokon esett át a város, és gazdag civil-és kulturális élet pezseg benne,
amely a lista felső mezőnyébe juttatta a hargitai megyeszékhelyet.
A pontozások alapján ugyanis az 51 mutató közül első helyen végzett a város, ami a műemlékek számát és a természetvédelmi területek közelségét jelenti, és ugyancsak első helyen végzett a rangsorban a civil életet vizsgálva. Továbbá a második helyen áll a közberuházásokat tekintve.
„A város látványosan fejlődésben van” – vonták le a következtetést a City Indexben, hozzátéve, hogy ehhez az önkormányzati beruházások sokban hozzájárultak. Ezek közül néhány példát is megemlítettek: a duális képzést elősegítő kampuszépítési terveket a taplocai iskolaközpontnál, valamint a Hargita megyei önkormányzat befektetéseit a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznál, amely az egészségügyi szolgáltatások minőségét javította.
A város vonzerejéhez sorolták továbbá a csíksomlyói Mária kegytemplomot, amely Közép-és Kelet Európa egyik legfontosabb zarándokhelye,
a gyógyvizű Zsögödfürdőt, valamint a Mikó-várat, amelyben a Csíki Székely Múzeum működik. Szintén pontozták azt is, hogy a hegyvidéki várost természetvédelmi területek veszik körül, és számos műemlékkel rendelkezik.
Nem utolsó sorban kiemelték, hogy Csíkszereda legnagyobb erősségét a többi megyeszékhelyhez képest a pezsgő civil-és kulturális élete adja, azt is megtudtuk, hogy ebben a városban van az egy lakosra jutó legtöbb bejegyzett civil szervezet.
Csák László csíkszeredai városfejlesztési szakértő, aki számos városfejlesztési stratégia összeállításában részt vett, megkeresésünkre a témával kapcsolatban kifejtette: helytállónak találja a felmérésben megállapított tényeket, valósak a megemlített beruházások és a felsorolt lehetőségek.
Ugyanakkor a rangsorolásban a jóléti mutató szerint gyengébben teljesít a város, amelyet Csák László azzal magyarázott, hogy valóban
gazdaságilag van még hová fejlődnie Csíkszeredának, hiszen alacsonyak a fizetések, és az innovációs képesség is visszafogott.
„Egy ilyen kisvárosban, ahol nagy vállalkozások nem lesznek, az innovációra is jó hangsúlyt fektetni. Az egyetem jó kiindulópont lehet, amely körül innovációs cégek, kutatási felületek jöhetnek létre, új technológiák, új termékek fejlesztése lehet egy jó irány” – fejtette ki a szakértő. Hozzátette, erre európai uniós forrásokat lehet lehívni közvetlenül Brüsszelből.
Csíkszereda pontokat szerzett viszont azzal, hogy az egykori, lerobbant állapotú városközpontot, a közterületeit felújította (a Majláth Gusztáv Károly teret, a Szabadság teret), promenádot alakított ki, a koncepcióhoz Tövissi Zsolt csíkszeredai építész járult hozzá sokban. Csák László szerint
nagyot „dobna” a városon, ha a Mikó-vár mögötti területet, a Hősök utcát, a műjégpálya körüli területeket összekötnék, sétányokat, zöldövezeteket alakítva ki.
Ez az elképzelés egyébként része volt a korábbi városfejlesztési stratégiának. „Ehhez nem is kellene nagy költségvetés, mindössze le kellene szerelni a kerítéseket, korszerűsíteni a közvilágítást, padokat kihelyezni, és máris növekedhetne a minőségi, használható közterületek aránya” – jegyezte meg Csák László.
A város pezsgő kulturális életével kapcsolatban – amelyet a felmérésben nagyra értékeltek – Csák László elmondta, valóban látványos a kulturális városfejlesztés a sok fesztivállal, kulturális eseményekkel.
– jegyezte meg. Hozzáfűzte, a városban a sport is sokszínűbb, sokkal több a lehetőség, a kultúra is erős, optimista ez az irány.
Viszont a fiatalokat célzó fejlesztési tervek mellett figyelni kellene a dolgozó rétegre, akik be vannak ragadva a viszonylag alacsony hozzáadott értékű, alacsonyan fizetett állásokba. Holott
minél több a szabadon elkölthető jövedelem, annál jobb a városnak,
hiszen azt helyben is elkölthetjük, mert egyre több a lehetőség erre.
„Szerintem könnyen tartósan a legjobb városok között tud maradni Csíkszereda, hogyha ezt a problémát is megoldják” – mutatott rá Csák László.
Csíkszereda a City Index 2024 rangsorolása alapján olyan nagyvárosokat utasított maga mögé az összesített pontszámban, mint Arad, Déva, Nagybánya és Szatmárnémeti. A székelyföldi megyeszékhelyek közül Sepsiszentgyörgyöt is, amely a 23. helyezést érte el.
Marosvásárhely az életminőség szerint a 13., a jólét szerint a 14., a pezsgés szerint a 6. a megyeszékhelyek között a rangsorban.
Csíkszereda az életminőség szerint a 25., a jólét szerint a 19., a pezsgés szerint a 11. a megyeszékhelyek között a rangsorban.
Sepsiszentgyörgy az életminőség szerint a 26., a jólét szerint a 25., a pezsgés szerint a 15. a megyeszékhelyek között a rangsorban.
