Ami elengedhetetlen, hogy Románia csatlakozzon az euróövezethez

A jegybank újabb mandátumra jelölt kormányzója elmondta, hogy

Románia csatlakozása az euróövezethez akkor lesz lehetséges, ha sikerül 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt.

„Ha ez négy, öt vagy hét éven belül sikerül, valószínűleg akkor vezetjük be az eurót, korábban nem lehet” – idézi az Agerpres hírügynökség Isărescut.

Kifejtette, egy olyan ország, mint Románia, amelynek a bevételei nem érik el a GDP 30 százalékát, csak az adóelkerülés felszámolásával, az adókedvezmények minél nagyobb mértékű csökkentésével, és nem utolsósorban politikai akarattal tudja elérni a fejlesztési céljait.

Hangsúlyozta, hogy a deficit csökkentéséhez kombinálni kell a kiadások lefaragását a bevételek növelésével. Az utóbbi cél teljesítéséhez szerinte elengedhetetlen az adóreform, mert ez növeli a pénzpiacok bizalmát Romániában, és az ország olcsóbban juthat hozzá külföldi hitelekhez – magyarázta Isărescu. Hozzátette, hogy az adóreform politikai akarat kérdése, és választási évben nem lehet végrehajtani.

Az újabb mandátumra jelölt szakember ugyanakkor elmondta: köztudott, hogy az árak féken tartása kedvez a makrogazdasági és pénzügyi stabilitásnak és a fenntartható, hosszú távú gazdasági növekedésnek. Ezért

a BNR célja a továbbiakban is az árstabilitás biztosítása a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül.

A jegybank másodlagos célja – még ha ezt a törvény nem is írja elő – éppen a pénzügyi stabilitás biztosítása – tette hozzá.

Isărescu elmondta, hogy az árak stabilan tartása nem egyszerű feladat, mert

fékezheti a gazdasági fejlődést, akár recessziót is okozhat.

„Mi megpróbáltuk úgy csökkenteni az inflációt, hogy ne idézzünk elő recessziót, és az utóbbi években legalább részben sikerrel jártunk” – jelentette ki.

Szerinte jelenleg a román gazdaság legnagyobb problémáját a magas – 6 és 8 százalék közötti – költségvetési deficit és a külkereskedelmi mérleg hiánya jelenti. Emlékeztetett arra, hogy a BNR a kormánytól függetlenül alakítja a monetáris politikát, de ez nem jelenti azt, hogy a jegybank szakemberei „elefántcsonttoronyban ülnek”. „Célunk úgy együttműködni a kormánnyal, hogy közben ne veszélyeztessük fő célkitűzésünket” – magyarázta.

Isărescu elmondta azt is, hogy a BNR becslése szerint az elkövetkező egy-másfél évben az infláció 2,5 százalék körül stabilizálódik. Megjegyezte,

a drágulások mérséklését nehezíti, hogy a lakosság jövedelme a termelékenységnél gyorsabban növekedik.

„A Román Nemzeti Bank nem ellenzi a jövedelemnövekedést, ez a gazdasági növekedés célja, de ennek korrelálnia kell a termelékenység növekedésével, mert a különbség (…) vagy külkereskedelmi hiányban, vagy magasabb inflációban, vagy mindkettőben jelentkezik” – szögezte le a szakember.

Please follow and like us: