A rendszerváltozás utáni első években Csíkszeredában – akárcsak országszerte – számos kisbolt nyílt a tömbházak földszinti lakásaiban, teraszaiban, akár két egymás melletti tömbház földszintjén is működött egy-egy vegyes üzlet.
– jegyezte meg egy csíkszeredai vásárló.
Aztán a nagyáruházak megjelenésével az azok közvetlen szomszédságában működő kisebb boltok zöme kénytelen volt bezárt, mivel nem tudta tartani a lépést az árdömpinggel. Bár kifejezetten vegyes kisboltokat nyilvántartó jegyzéket nem találtunk Csíkszeredában, az kétségtelenen, hogy
ma már egyre kevesebb kisbolt működik a városi lakóövezetekben, mint a 2000-es években.
A betétdíjas rendszer miatt is hátrányba kerültek
Márk Csucsi Róbert, a Csíki Vállalkozók Egyesületének (CsVE) elnöke szerint a csíkszeredai kisboltok nem tagjai ugyan az egyesületüknek, az azonban látható, hogy több tényező is hátrányba hozta őket a piacon. Egyrészt a vásárlási szokások gyökeresen megváltoztak:
egyre többet vásárolunk online, továbbá többen inkább úgynevezett nagybevásárolásokat végeznek hetente vagy havonta a nagyáruházakban, ahol egyszerre beszerzik a szükséges, nem romló termékeket.
„Nem kérdés, másképp vásárolunk, mint tíz éve” – jegyezte meg. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy az emberek árérzékenyek, a kisboltokban pedig többnyire drágábban lehet hozzájutni a termékekhez.
A vállalkozóként is dolgozó egyesületi elnök kitért arra is, hogy korábban a bankkártyás fizetési lehetőség megteremtésével voltak lemaradásban a kisboltok, de mára már felzárkóztak ezzel.
Jelenleg azonban a betétdíjas rendszer működtetésének hiánya befolyásolhatja negatívan az eladásukat és a forgalmukat, mert nehézkesen tudják ezt a problémát kezelni.
Aki viszont üres palackokat szeretne visszaváltani, annak ott éri meg vásárolnia, ahol vissza is veszik az üres flakonokat – a kisboltok viszont egyelőre nem adnak erre lehetőséget. Nemrég éppen arról számoltunk be, hogy a betétdíjas rendszer bevezetését nehezen vagy egyáltalán nem tudta megoldani a 200 négyzetméter alatti kisboltok többsége Csíkszeredában, ezért a helyi önkormányzat az elmúlt időszakban 26 ilyen kisebb üzlettel egyeztetett, hogy három palackvisszaváltó automata felszereltetésével segítsenek a helyzetükön.
Ebben a gazdasági környezetben ugyanakkor léteznek pozitív példák is. „Vannak olyan üzletek, amelyeket jól lokalizáltak, jövedelmezőek, az utóbbi időben pedig több új zöldséges bolt is nyílt a város különböző pontjain, amelyek egy teljesen új piaci rést fedeztek fel, ahová beékelődtek, és jól is működnek” – magyarázta Márk Csucsi Róbert.
Csíkszeredában a Tudor lakótelepen működik több kisbolt, amelyeknek az jelent túlélési esélyt, hogy távolabb esnek a nagyáruházaktól. Azonban a CsVE elnöke szerint
nem lehet csak a nagyáruházak jelenlétére fogni, hogyha nem működik egy üzlet, szerinte az marad fenn, amelyik versenyképes, piacképes.
„Hiszek abban, hogy az ilyen kis lakótelepi boltoknak van létjogosultságuk és van rájuk szükséglet, a jól kereskedők pedig a mai napig is megmaradtak a piacon” – osztotta meg.
A nyugdíjas korosztályt szolgálják ki
Azzal Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is egyetértett, hogy
lecsökkentették a kis üzletek mozgásterét a nagyáruházak, illetve a bevásárlóközpontok, ugyanakkor megnehezítette a fennmaradásukat a kis- és középvállalatokra nehezedő adóterhek, a mindenféle engedélyeztetések és az egyre burjánzó bürokrácia.
Szintén egyetértett abban, hogy a kisebb vegyes üzleteknek is van helyük a lakóövezetekben. Szerinte a Tudor lakótelepen azért van több kisbolt a város többi részéhez képest, mert az ottani lakók jelentős hányada nyugdíjas, sokan a rendszerváltozás előtt Csíkszereda iparában dolgoztak. Ezek az üzletek gyakorlatilag ezt a réteget szolgálják ki.
– magyarázta. Hozzátette, gyakorlatilag egy-egy ilyen kisbolt többnyire egy lépcsőházat, vagy néhány közeli tömbházat szolgál ki.
A termékek a nagyáruházakhoz képest legalább 10-15 százalékkal drágábbak, a választék pedig kifejezetten a lakók, azaz a vásárlók elvárásainak megfelelően van kialakítva.
Az iparkamara elnöke szerint a boltok fennmaradása nem föltétlenül a nagyáruházak közelségén múlik, hanem sokszor a kormány gazdaságpolitikáján.
– jegyezte meg. Példaként említette, hogy az egyszázalékos adókulcs már csak 60 ezer eurós évi forgalomnál érvényes, ennél nagyobb forgalom esetén 16 százalékos az adó, emellett
kétszer emelték az utóbbi időben a minimálbért is.
Ezekre az intézkedésekre válaszul a kiskereskedőnek növelnie kell az árrést, így drágulnak a termékek.
– mutatott rá a gazdasági folyamatra az iparkamara elnöke.
„Minden van itt, mint egy jó boltban”
Több csíkszeredai kisboltban megfordultunk, többségét zsúfoltság jellemezte, sok terméket kénytelenek tárolni igencsak szűkös helyen.
– tette szóvá az egyik eladó. És valóban, a vegyes bolt rászolgált az elnevezésre, a sokféle terméktől roskadozó polcaival.
„A kereskedés nyitja az árubeszerzés és az eladás, a fennmaradáshoz pedig kemény munka kell” – ezt már Demeter Lehel, a Krajcáros boltok tulajdonosa osztotta meg a Székelyhonnal. Hozzátette:
a nagyáruházakhoz képest az az egyik előnyük, hogy közelebb kerülhetnek a kuncsaftjaikhoz, sokszor már előre tudják, hogy a törzsvásárló mit fog vásárolni, mire van szüksége.
„Tudjuk, hogy mire van kereslet, és azt kínáljuk, ez a fontos” – tette hozzá.
Kiemelte azt is, hogy üzleteikben a helyi termelők, hentesek, pékek előnyt élveznek, ha hozzák a termékeiket, nem utasítják el, így az emberek is szélesebb kínálatból választhatnak. A tulajdonos egyébként négy boltot működtet Csíkszeredában, kettőt pedig falvakon; mint mondta, a vidéki árukészletük nagyrészt ugyanaz, mint a városi. Arra a kérdésre, hogy hogyan változtak a vásárlási szokások, azt válaszolta, hogy
ma már az emberek nem tartalékolnak annyit, mint régen.
Nem vásárolnak nagy mennyiséget, és egyre inkább megnézik a termék minőségét is – mondta el zárszóként.
