A nyugdíjak újraszámítása mindenkit érintő kérdés, annál is inkább, mert Hargita megyében is továbbították már az ezekről szóló határozatok többségét. A Hargita Megyei Nyugdíjpénztár vezetői, Vezsenyi Melinda ügyvezető igazgató és Fejér Zsuzsanna aligazgató a számokon túl az újraszámítás módszertanára, az ezekkel kapcsolatos gyakori kérdésekre is kitértek a csütörtöki sajtótájékoztatón.
Mint elhangzott, fontos tisztázni a hatályban lévő nyugdíjtörvény által jutalomként bevezetett stabilitási pontok szerepét, amelyek
elsősorban azok számára jelentenek kedvező változást, akik 25 évet meghaladó időszakot dolgoztak, és fizették a társadalombiztosítási járulékot.
Ennek megfelelően a 25 évnél többet dolgozó munkavállalók minden 25 év felett ledolgozott év után 0,50 stabilitási pontot kapnak. A bónusz 0,75 pontra nő a 30 évnél többet dolgozók esetében, és 1 pontra azoknál, akiknek 35 évnél hosszabb a szolgálati idejük.
„A nyugdíjak kiszámításakor összeszorozzuk az összpontszámot a referencia pontértékkel, amely 81 lej. Az összpontszám az éves pontszámok összegéből, illetve a stabilitási pontok összegéből adódik. Fontos hangsúlyozni, hogy nem jár stabilitási pont arra az időszakra, amikor a nyugdíjas halmozta a jövedelmét, azaz, nyugdíj mellett dolgozott” – vázolta Fejér Zsuzsanna. Hozzátette, szintén nem jár stabilitási pont a szolgálati időhöz hozzáadott időszakokra, amelyeket a 1-es és 2-es munkacsoportban dolgozott évekre kapott a nyugdíjas az előző törvények alapján.
Hasonlóan nem járulékköteles, azaz jutalompont nélküli időszak a 2001 április 1. előtti munkanélküli segély időszaka, a technikai munkanélküliség időtartama, katonai szolgálat, betegnyugdíj, az egyetemi évek, a 2001. április 1. és 2006. január 1. között kiadott betegszabadságok, a 2005. január 1. utáni munkabalesetek vagy munkahelyi megbetegedések utáni betegszabadságok, valamint 2006 januárjától a gyereknevelési szabadságok időszaka. Szolgálati időként figyelembe veszik ezeket a felsorolt időszakokat a nyugdíjak kiszámításánál, de stabilitási pont nem jár értük, és ezeket külön tüntetik fel a kézbesített határozatokban – hangzott el.
Csak papíron csökken, viszont egy ideig nem nő
Az illetékesek kitértek azokra az esetekre is, amikor az újraszámított illetmények értéke kisebb a meglévő nyugdíjnál, hangsúlyozva,
senki nem fog kevesebbet kapni, mint eddig, mert a törvény erről rendelkezik.
Ez érvényes a jelenleg 1281 lej értékű szociális nyugdíjakra is. A negatívan érintett kategóriák főleg a bányaiparból, vagy a mozdonyvezetők köréből kerülnek ki, de ugyanilyen helyzetbe kerülhet, aki fogyatékossága következtében korcsökkentéssel, kedvezményesen ment öregségi nyugdíjba – magyarázta Fejér Zsuzsanna.
Emlékeztetett, a korábbi törvények szerint az éves pontszámokat elosztották a törvény által előírt teljes hozzájárulási időszakkal, amely kategóriánként változott, ehhez hozzáadódott a korrekciós érték, attól függően, hogy melyik évben vonult nyugdíjba az illető. Az eredményt megszorozták a nyugdíjpont értékével, és így jutottak el a nyugdíj összegéhez.
Az új törvény szerint ugyanezt a pontot a 81 lejes referenciapont-értékkel szorozva a bányász nyugdíja 3285 lej kellene legyen. De mivel az újraszámítás kisebb értéket eredményezett, mint amit jelenleg kézbesítenek, továbbra is megkapja az előnyösebb, 4120 lejes juttatást – érzékeltette a különbséget az illetékes.
Mindazok, akiknek az újraszámított nyugdíjuk összege kisebb, mint a meglévő juttatásuk, akkor számíthatnak további emelésekre, amikor az évente az infláció és az átlagkereset függvényében kiigazított referenciaérték alapján a nyugdíj összegének növekedése meghaladja a jelenleg kézbesített illetmény összegét. Visszatérve a példához,
a referenciaértéknek 81 lejről 102 lejre kell növekednie ahhoz, hogy a példaként felhozott nyugdíj összege is növekedjen.
Vezsenyi Melinda úgy értékelte, az újraszámítás után a nyugdíjpénztárt felkeresők mintegy 80 százaléka a kérdéseire megnyugtató válaszokat kap, és 20 százalék körül van azok aránya, akik a kiszámítás felülvizsgálatára vonatkozó kéréssel fordulnak az intézményhez. Esetükben minden kérést kielemeznek, és a törvény által előírt 30 napos határidő betartásával válaszolnak – közölte. Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy októbertől csak a 3000 lejt meghaladó nyugdíjak lesznek adókötelesek, azaz csak a 3000 lejes határt túllépő összeg után kell 10 százalékos adót fizetni.
Hargita megyében a nyugdíjak 82,95 százaléka nőtt az újraszámolás nyomán, ez 59 138 nyugdíjast jelent. Mintegy 12 ezer nyugdíjas esetében az újraszámolás nem eredményezett emelést. A növekedés átlagos összege megyei viszonylatban 621,41 lej. Hargita megyében 29 320 esetben a nyugdíj 1 és 500 lej közötti összeggel, 17 627 nyugdíj 501 és 1000 lej közötti, 11 317 nyugdíj 1001 és 2000 lej közötti, 834 nyugdíj 2001 és 3000 lej közötti, 40 nyugdíj pedig 3000 lejen felüli összeggel nő.
