Annak ellenére, hogy pár évvel korábban szenzációs technológiai újításként magasztalták az NFT-t (nem helyettesíthető token), a kriptovalutákat és a VR-valóságot, mindennapjainkra ezek nem gyakorolnak maradandó hatást. És bár az említettek mellé még a mesterséges intelligencia (MI, vagy angol rövidítéssel AI) is felzárkózik, Berze Márton szerint
nagyon veszélyes – és tévút is – technológia-vezéreltté tenni gondolkodásunkat, jobb munkahelyeket és gazdaságot remélni ezektől.
Bár 1820-tól – mióta erről statisztikák vannak – a GDP, azaz a bruttó hazai termék folyamatosan nőtt a világban, a múlt század hetvenes éveitől kezdve ez egyre csökken, ami kissé furcsa és ellentmondásos a páratlan technológiai fejlődés korában.
Valami gáz van
A Holdra szálláskor az űrrepülőgép számítógépének a memóriája elfért egy floppyn, ma, az okostelefonok korában az Egyesült Államoknak nincs működő holdprogramja.
A repülés feltalálása és a holdraszállás között 68 év telt el, a holdraszállástól máig 55 év, de ebből az utóbbi fél évszázadból már hiányoznak a nagy áttörések, a valódi innováció
– mutatott rá az előadó. A 20. század közepi találmányok, a mikrochipek, internet, GPS-alapú vezérlőrendszerek elsősorban az USA hadiiparát kiszolgáló fejlesztések.
A San Franciscohoz közel eső Szilicíum-völgyben az utóbbi években aránytalanul sokat költöttek catering-applikációkra, többet, mint a nukleáris fejlesztésre, alternatív energiaforrásokra
– állította Berze, és nem állt meg a leépülés bizonyítékainak felsorolásával. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO adatai szerint a világon 750 millió ember analfabéta, és itt nem csak Afrikára, Ázsiára kell gondolnunk.
Németországban is a lakosság 15 százaléka funkcionális analfabéta: nem képes megérteni, értelmezni az írott szövegeket, nem tud egyszerű matekpéldákat megoldani.
Az ilyen emberek nem tudnak a változásokra rugalmasan reagálni, együttműködni egymással, nem tudják naprakészen tartani a tudásukat, mindezek pedig kihatnak a termelékenységi görbére.
Elbutul az ember s elbutul a cég, még ha digitalizálódik is
Berze Márton Mats Alvessont (közgazdász, a svéd Lund Egyetem professzora) idézve azt állította:
a funkcionális hülyeség most a cégekben is jelen van, nem azért, mert buta emberek vezetik őket, hanem mert a keretrendszer, a procedúrák, a technológiai függés ilyenné teszik őket és következményként eltűnik a kritikai gondolkodás.
Hol az ember, aki a technológiát magas szinten használja, úgy, hogy nem válik rabjává? – tette fel a kérdést Berze, aki szerint civilizációs zsákutcába tartunk. És miért? „Mert sokkal szexibb, vonzóbb és könnyebb egy külső megoldástól válni a problémáink megoldását, mint egy olyan hétköznapi dologtól, hogy emberként, főnökként hogyan működünk kapcsolatainkban.”
Jack Welchet, a General Electric multinacionális nagyvállalat legendás vezérigazgatóját idézve Berze Márton rávilágított, hogy három lépés tehet sikeressé minden projektet:
A nagy versenyelőny a maguk fejében van, csak használni kell. Győzzön a józan ész! – zárta előadását Berze Márton az éppen államelnök-jelöltként kampányoló Kelemen Hunor szlogenjével.
Az előadást követően Veres Nagy Tímea projektmenedzser ült le beszélgetni az előadóval. Párbeszédük során szó esett többek között arról is, hogy helyes-e az iskolából kitiltani a mobiltelefonokat (bár azért a törvényhozóknak korosztály szerint is differenciálniuk kellene), mert
a gyermekeknek elsősorban arra van szükségük, hogy megtanuljanak beszélgetni, kapcsolódni és együttműködni másokkal – még ha ők maguk nem is élnének ezzel az opcióval.
Ilyen kérdésekben igenis dönthet a társadalom is, de legalábbis lehet beszélgetni arról, hogy mi a társadalmilag kívánatos. Még munkahelyeken is meg lehet tiltani a Facebook és egyéb hasonló alkalmazások használatát, hadd beszélgessenek az emberek legalább az ebédszünetben a Tik-Tokozás helyett.
Van közösségi döntésjog, és az államnak is van jogosultsága döntéseket hozni, de ahhoz egy nagyobb vízió kell, nem részterületeken kell elszigetelt intézkedéseket hozni
– egyezett meg kérdező és előadó. Az előbbire kiváló példa az, ami Izlandon történt a mentális és fizikai jóllét megerősítése érdekében:
társadalmi konszenzusnak és kormányzati döntések köszönhetően kibővítették az amatőr sportolási lehetőségeket, megteremtették a közösségben dolgozás és tanulás lehetőségét, és visszaadták a szakmunka becsületét is.
Fokozatosan betiltják a dohányárusítást, digitális méregtelenítő heteket szerveznek, és minderre azért került sor, mert nemrégiben még ott volt a fiatalok között a legtöbb elhízott, drogfüggő és alkoholista – mutatott rá a jó (bár kissé távoli) gyakorlatra Berze Márton.
_f3a3153324.jpg)
