Régen, amikor még több generáció élt egy fedél alatt, akkor az időseknek is nagyon komoly feladataik voltak a ház körül, a háztartásban, a gyerekekkel, ami mára gyakorlatilag megszűnt. Ezt nagyon nehéz pótolni, mert amíg aktívak vagyunk – például a nyugdíjkorhatárig – addig nem jelent gondot, de utána egyszer csak jöhet egy nagy zuhanás, ha az ember nem készül arra tudatosan, hogy mi fog rendszert teremteni a nyugdíjas életében – magyarázza Kiss Gyöngyi, a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi székhelyén, ahol a Teréz Anya idősek nappali foglalkoztatóközpontja is működik.
A legnagyobb kihívás az idősek kimozdításában az, hogy meggyőzzük őket, érdemes kimenni a világba.
A Teréz Anya központ munkatársainak az a tapasztalata, hogy azok az idősek, akik eljönnek és kipróbálják a foglalkozásaikat, utána nagyon szívesen járnak be hozzájuk. Főleg az úriembereket nehéz kimozdítani, viszont, ha kimozdulnak, akkor nagyon kitartóak, sokkal kitartóbban járnak, mint a hölgyek – teszi hozzá a központ programvezetője.
„Ott van a mi felelősségünk, hogy valahogy megváltoztassuk a köztudatban a hozzáállást, mert mi is ráerőltetjük az időseinkre, hogy ők már öregek, már leélték az életüket.
Őket óvtuk a legjobban, és hát van erre egy idegen nyelvű szakkifejezés, úgy hívják, hogy „ageism pandemia”, ami arra vonatkozik, hogy az időseink hogy szigetelődnek el. Ehhez pedig mi is hozzájárulunk azzal, hogy túlóvjuk őket, azzal, hogy leírjuk őket adott esetben” – magyarázza Kiss Gyöngyi.
Méltóságteljes és aktív időskort éljenek
Az aktív nyugdíjasok sokat kirándulnak, akárcsak a marosvásárhelyi központ bejárói is. Itt egy évben egy kirándulást szerveznek nekik az országon belül. De van a városban szervezett kirándulás szépkorúaknak, és nagyon sokan járnak oda is. Kiss Gyöngyi azt látja, hogy aki a mindennapjait aktívan éli meg, annak nem olyan nagy kihívás, hogy elutazzon akár Törökországba.
Ahogy a mindennapjainkat éljük, az hozzájárul ahhoz is, hogy nagyobb dolgokat bevállalunk-e, vagy sem
– teszi hozzá a központ munkatársa, aki nem is abban látja a problémát, hogy idősnek nevezünk valakit, hanem abban, hogy milyen fogalmakat társítunk emellé, vagy hogy milyen elvárásaink vannak az idős emberekkel szemben.
– meséli Kiss Gyöngyi.
Hozzáteszi, a Teréz Anya központnak ez is a célkitűzése, hogy egy méltóságteljes aktív időskort éljenek az időseik. Hogy ne negatív fogalmakat társítsunk az időskorhoz mint a betegség, ágyhoz kötöttség, elszigeteltség, hanem próbáljuk meg azt megmutatni, hogy az időskor lehet aktív. Nem hiába van az, hogy az idős emberek nem bírják úgy a fizikai terhelést, mint mondjuk az, aki az élete teljében van, mert az a kor már másról szól. Kiss Gyöngyi úgy véli, akkor már van időnk befelé fordulni, más dolgokat megélni.
A központnak vannak olyan szépkorú foglalkoztatottjai is, akik már ágyhoz kötöttek, nem annyira mobilisak, de az ő kezüket sem engedik el.
A hölggyel például kötögetett az önkéntes, ameddig beszélgettek. Fontos, hogy akkor sincsenek magukra utalva. Hogyha ő jelzi, hogy most ebbe az állapotba került, akkor van ez az opció is, hogy van valaki, akivel beszélgethet, vagy aki segíthet neki a mindennapjaiban” – fejtette ki a programvezető.
Néha túl erős a gát, amin át kell lendülni
A tapasztalat az, hogy aki nem akarja, hogy rajta segítsenek, azon nem lehet segíteni. Viszont
nagyon fontos azt megkülönböztetni, hogy valóban nem akarja, és akkor az már talán más szakemberek területe, vagy pedig akarná, de olyan erős gát van benne, hogy azt gondolja, már vénember, nem érdemli meg. Akkor viszont ezen át lehet lendíteni
– hívja fel a figyelmet a központ programvezetője, majd elmeséli egy idős úrnak a történetét.
Egy bácsit hozott be az unokája és annak férje a központba, de úgy jöttek be, hogy előbb megjelentek a fiatalok, és meglepődve nézték őket a központ munkatársai, hogy ez egy időseket foglalkoztató központ, mit keresnek ők itt? Mondták, hogy tudják, de nagytata kint van az autóban, nem hajlandó bejönni, viszont eddig eljutottak már vele.
Akkor kimentek a központ munkatársai az úriemberhez, és mondták, hogy nem kell bejönni foglalkozásra, de nézze meg a központot, hogyha már idáig eljött. A bácsi végül félénken bement a központba, és pont egy mentálhigiénés csoport volt bent foglalkozáson. Mondták neki, hogy bekukkinthat oda, nem kell bemenni, de ha mégis úgy érezné, nyugodtan bemehet.
Amikor a bácsi meglátta, hogy a teremben is mind hasonszőrű emberek vannak, valahogy felbátorodott, és bement a foglalkozásra, ami nagyon tetszett neki, és három foglalkozásra járt be azután a központba.
Olyan bejárója is van a központnak, aki elvesztette a férjét, és a gyász folyamatának a vége felé jelent meg, amikor már úgy érezte, hogy ki tud jönni a világba. Azóta a hölgy táncolni, tornázni jár a központba, nagyon jó ötletei vannak a közösség számára. A saját bevallása szerint ez jelenti számára az életet, ez volt számára a kiút a depresszióból.
– tette hozzá Kiss Gyöngyi, aki mozgásos szakember lévén szépkorú-tornát is tart a központ foglalkoztatottjainak.
A demenciás beteg családtagjainak is szükségük van támogatásra
Sajnos egyre több a demenciával küzdő idős ember, de az a legfontosabb, hogy amikor egyáltalán felmerül a gyanú a családtagokban, a lehető legrövidebb úton orvoshoz kell fordulni a beteggel – tanácsolja Kiss Gyöngyi.
Minél hamarabb rájövünk erre, annál nagyobb eséllyel tudjuk hosszan fenntartani azt az állapotot, vagy lassítani tudjuk az állapot romlását.
A Teréz Anya központban Alzheimer Café alkalmak segítségével támogatják és bátorítják a családtagokat ebben a helyzetben. Ezek kötetlen beszélgetések két pszichológus kollégával, és mindig van egy szakmai meghívottjuk is – pszichiáter, betegápoló, idősotthon-vezető, vagy vezető ápoló az idősotthonokban.
A másik dolog, ami a Teréz Anya központban elérhető időszakosan, szintén a két pszichológus kollégám tart támogató csoportot a demens betegek hozzátartozóinak, vagy ápolóinak, mert sokszor a kettő ugyanaz a személy” – magyarázza a programvezető.
Szenior örömtánc mint prevenció
„A központban működő szenior örömtánc valódi demencia prevenció. Ez azért nagyon ajánlott ennek a korosztálynak, mert az ő izomzatuknak, ízületeiknek kitalált tánc, nagyon kötött koreográfiával, amit mindig itt tanulnak meg helyben. Ezzel pedig nagyon intenzíven használják a rövid távú memóriájukat. Emellett pedig a zenéről már bebizonyították, hogy az agyunkban milyen társításokat tud felidézni, ugyanakkor a térbeli orientációt és az egyensúlyérzéket is nagyon segíti” – sorolja az örömtánc jótékony hatásait Kiss Gyöngyi.
Bebizonyították, hogy az elmagányosodás, az elszigeteltség olyan kockázati tényező a súlyos, illetve a halált okozó megbetegedéseknél, mint a túlsúly vagy a dohányzás.
A központ programvezetője pedig szeretné az idősekben tudatosítani, hogy ez egy komoly kockázati tényező, de vallja, hogy csak a legelső lépés nehéz a kimozdulásban.
„Nagy levegő, és kilépek az ajtón, lehet, hogy aznap csak a parkig jutok el, és inamba száll a bátorságom, de nem szabad feladni. Hogyha úgy érzi, hogy neki egy kis biztatásra, bátorításra van szüksége, akkor nyugodtan felhívhat minket telefonon. Lehet, hogy nem olyan nehéz telefonon beszélni valakivel, mint elmenni személyesen. Már az is tud segíteni, hogy ha telefonon beszél, akkor hallja, hogy a vonal másik végén egy érző ember van” – vázolta.
Muszáj a flow-ban benne maradni
Nyáron egy kicsit csökken a központ foglalkoztatottjainak a létszáma, aztán ősszel megint megnő, de olyan százötven-kétszázan járnak be hozzájuk különböző foglalkozásokra. Minden hétköznap van szépkorú-torna, itt két típusú is: egy azoknak a szépkorúaknak, akik már nincsenek túl nagy erőben, de ez fenntartó torna, és van egy másik, ami a pilatesre alapoz, azoknak a szépkorúaknak, akik még nagyobb erőben vannak.
Van mentálhigiénés foglalkozásuk, szenior örömtáncuk, egy héten három csoporttal. Vannak idegen nyelvű foglalkozásaik, de van daganatos-beteg támogató csoportjuk, kézműves foglalkozásuk, sőt bridzstánc-tanítás is.
A legnépszerűbb foglalkozás a szenior örömtánc, ahol mindannyian azt érzik, hogy kivirágoznak utána – meséli Kiss Gyöngyi, hozzátéve, az is a jelszava a szenior örömtáncnak, hogy mozgás, öröm és agytorna, hiszen ahhoz, hogy a koreográfiát végig tudja csinálni valaki, nagyon kell összpontosítani.
És ez a titka annak, hogy benne vannak a pillanatban, amit a szakemberek is javasolnak, hiszen nagyon fontos, hogy a pillanatot meg tudjuk élni. Tánc közben pedig muszáj ebben a flow-ban benne maradni, mert ha nem, azonnal elvétjük a lépést – zárja a beszélgetésünket Kiss Gyöngyi, a Teréz Anya idősek nappali foglalkoztatóközpontjának programvezetője, és igyekszik is át a másik terembe, ahol már el is kezdődött az Idősek világnapja alkalmából szervezett programjuk.
