A ratosnyai gát, illetve vízerőmű tervei még 1987-ben készültek el, 1989-ben hozták létre az építőtelepet, és két évvel később fogtak neki a munkálatoknak. Az évek során elkészült a 65 méter magas gát, kialakították a patakokat összefogó alagutat, megépítették a transzformátor-állomást.
A munkálatok kilencven százaléka van kész, eddig összesen kétszáz millió eurót költöttek el.
Ahhoz, hogy feltöltsék a völgyet vízzel és el tudják kezdeni az áramtermelést, ki kell vágni több hektárnyi erdőt, az eredeti tervekben 138 hektárnyi szerepelt.
A kormány stratégiai szempontból fontos ügynek nyilvánította a vízerőmű befejezését, ezért a beindításhoz szükséges területeket kivette az erdőnyilvántartásból.
Tavaly, a kormány ezen döntését megtámadta a Nép Ügyvédje, de az alkotmánybíróság a kormánynak adott igazat.
A környezetvédők szerint nemcsak a fakivágások okoznak majd jelentős károkat, hanem az is, hogy a Ratosnya, Bisztra, Kis- és Nagy-Galonya, Visa, Fenyő (Brad), Ilva patakok vizét befogják – ezzel
megsemmisítve az Európában védett halfajnak nyilvánított dunai galóca élőhelyét.
Az erdő letarolásához azonban szükség van még a környezetvédelmi engedélyre, amelyet kötelező módon meg kell előzzön a nyilvános közvita. Kedden Dédán és Felsőrépán tartották meg a közvitákat, szerdán Rastonyán ismertették a víztározó létrehozásához szükséges lépéseket – utóbbin részt vett a Székelyhon is.
A Ratosnyai Polgármesteri Hivatal gyűlésterme kicsinek bizonyult szerdán délután, amikor a környezetvédelmi engedély kibocsátásához szükséges közvitát tartották. Főleg állami intézmények képviselői és pár helybéli volt jelen a hosszúra nyúlt megbeszélésen. Cristina Pui, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője elmondta: a közvita egy kötelező lépés, ezen a különböző tanulmányokat végző cégek szakemberei ismertetik azt, hogy
a munkálatok hogyan befolyásolják az élővilágot és a környezetet, továbbá milyen intézkedéseket kell foganatosítani, hogy minél kevesebb negatív hatása legyen a vízerőmű beüzemelésének.
Kiderült, hogy a környezetvédelmi ügynökséghez csaknem száz javaslat, ellenvetés, kérdés érkezett a víztározó megépítésével, az erdők kivágásával kapcsolatban. Ezeket egyenként meg fogják írásban válaszolni, ugyanakkor a közvitáról is hangfelvétel és jegyzőkönyv készül.
A hatástanulmányokat végző szakemberek többek között arról beszéltek, hogy több változatot dolgoztak ki annak érdekében, hogy a munkálat befejezése és a vízerőmű elindítása minél kevesebb negatív hatással járjon. Elhangzott, hogy
az eredetileg hangoztatott 138 hektárnyi erdő helyett csak 39 hektárnyit kell majd kivágni.
Hangsúlyozták, hogy az érintett erdőterületek nagy részét már harminc évvel ezelőtt, a munkálatok megkezdésekor letarolták, így most, többnyire az azóta nőtt fákat, bokrokat kell kivágni. Megtudtuk, azt is, hogy
csökkentették azoknak a patakoknak a számát is, amelyek vízét befogják; illetve meg fogják szabni, hogy különböző évszakokban milyen mértékben kell víznek maradnia a patakmedrekben.
Külön kitértek arra, hogy mikor és milyen feltételeket kell biztosítani a hegyi patakokban, hogy a védett fajként nyilvántartott dunai galóca továbbra is szaporodni tudjon.
Úgy értékelték, szükség van arra, hogy a víztározó oldalfalait megerősítsék, így elkerülhető a földomlás és a környék további erodálása. A helyszínen végzett felmérések alapján megállapították, hogy
a munkálatok befejezésekor, de a beüzemelést követő időszakban is, figyelembe kell venni a madarak és a halak szaporodási időszakát, és ahhoz kell igazítani a vízgyűjtő kialakítását és feltöltését.
A szakemberek arról is beszéltek, hogy bár a vízerőmű már kilencven százalékban kész van, azért
jelentős zajjal, porral és levegőszennyezéssel fog járni a erdős terület megtisztítása és a víztározó feltöltése.
Dănuț Ștefănescu, a megyei környezetvédelmi ügynökség volt igazgatója, nyugdíjas résztvevőként mutatkozott be és arra volt kíváncsi, hogy a vízzel feltöltött völgyben, a víztározóban és annak környékén milyen új állatok, madarak megjelenésére lehet számítani, illetve, hogy érdemes-e haltelepítésben gondolkozni. A tanulmányokat végző szakemberek szerint
szinte biztos, hogy a víztározó, akárcsak a többi hasonló ilyen létesítmény, turistákat fog a környékre vonzani, de az sem kizárt, hogy vízimadarak fognak, ideiglenes pihenőhelyre találni.
De, mint hangsúlyozták, idő kell ahhoz, hogy a leendő tavat belakják az új állatok.
Többen hangsúlyozták, hogy fontos odafigyelni a dunai galócára, és meg kell minden tenni annak érdekében, hogy továbbra is a gyors sodrású hegyi patakokban tegye le ikráit. Szóba került a vízerőmű és szélerőmű létesítésének és hatékonyságának kérdése is, de a jelenlevő szakember úgy vélték:
jelen helyzetben be kell fejezni a szinte kész vízerőművet, és működésbe kell azt helyezni.
Hazaindulás előtt szemügyre vettünk a ratosnyai, szinte kész gátat és környékét. Bár a településen 34 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, ahogy befele haladtunk a nemzeti parkba, úgy vált egyre kellemesebbé a hőmérsékletet. Csaknem tíz kilométer után közelítettük meg a erdő közepére épített gátat, amely 65 méter magas. Itt már tíz fokkal hűvösebb volt, mint a településen. Egy munkagép árválkodott a környéken, embernek nyoma sem volt.
