„Beszterce-Naszód megyében a legfrissebb, 2021-es hivatalos adatok szerint 11 049 magyar nemzetiségű lakos él (köztük én is). Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei tanácsosjelölt-listája a következő választási eredményeket érte el: 2008-as választások – 6066 szavazat; 2012 – 6069 szavazat; 2016 – 5678 szavazat; 2020 – szövetségben indultak (PSD-vel, ALDE-val és Pro Romániával – szerk. megj.), az eredmény nem mérhető; 2024 – 8859 szavazat.
Nem véletlenül ez az eredmény lehetővé teszi számukra, hogy két megyei tanácsosi helyet szerezzenek, pontosan annyit, amennyire a PSD-nek szüksége van ahhoz, hogy az RMDSZ-szel együtt többséget alkosson a Beszterce-Naszód megyei tanácsban” – idéz az Agerpres hírügynökség Sas Lóránt a Facebook-posztjából.
A REPER Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke felkérte azoknak a községeknek a lakóit, ahol az RMDSZ listája szavazatokat kapott, noha nem élnek a településen magyar nemzetiségű személyek, hogy írásban tájékoztassák őt erről a „választási jelenségről”.
Sas Lóránt felvetésére reagált Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke, a megye alprefektusa. Décsei azt írta szintén a Facebookon, hogy az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete mindent megtett, hogy közel kerüljön a megye lakosságához, etnikai hovatartozástól függetlenül támogasson mindenkit, akinek erre szüksége volt, ezért
nem tartja lehetetlennek, hogy a magyartól eltérő nemzetiségű polgárok is az RMDSZ listájára adták voksukat.
Kifejtette, ezekkel a szavazatokkal fejezték ki elismerésüket a más nemzetiségűek az RMDSZ munkája iránt.
Décsei példaként említette, hogy az RMDSZ megyei szervezete több száz személynek segített felmenőik Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött adataihoz hozzáférni, hogy igazolni tudják, hogy a Szovjetunióba elhurcolt foglyok leszármazottai, következésképpen juttatásra jogosultak. Az RMDSZ-es alprefektus azt írta, ez plusz munkát jelentett az RMDSZ megyei szervezeténél dolgozó személyzetnek, és a kedvezményezettek zöme román nemzetiségű volt.
