Eszerint az SOS Románia párt elnöke a Románia NATO- és EU-tagságával kapcsolatos megnyilvánulásaiban megkérdőjelezi az alkotmány tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget.
„A nyilvános állásfoglalásai (…) és az alkotmányos értékekkel (…) ellentétes meggyőződéseinek hangoztatása, valamint bizonyos nyilvános rendezvényeken való részvétele elegendő okot szolgáltatnak arra a következtetésre, hogy
amikor az állam alapvető értékeit és opcióit (…) garantáló NATO- és EU-tagság megszüntetéséről beszél” – olvasható az indoklásban, amelyben az alkotmánybíróság megállapította: Şoşoacă megnyilvánulásai „nyilvánvalóan” távol állnak az alkotmány tiszteletétől és a demokrácia védelmétől, amelyek az államelnök-jelöltség feltételei.
Az indoklás szerint egy államelnökjelölt tisztában van a nyilvánosság előtt közölt „üzeneteinek, eszméinek, véleményeinek, meggyőződéseinek, értékítéleteinek és érveléseinek jelentőségével”, így mindezek jelzik, hogy miként viszonyul az alkotmányhoz és az alaptörvény értékeihez.
Diana Şoşoacáról pedig köztudott, hogy megnyilvánulásaikor az állam demokratikus alapjainak megváltoztatását szorgalmazza és az alkotmányos rend ellen szólal fel.
„A véleménynyilvánítás szabadságát és a vélemények sokszínűségét egy demokratikus társadalomban az alkotmány garantálja. A demokratikus szabályok a politikai nézeteitől függetlenül valamennyi állampolgárra vonatkoznak, de nem tolerálhatók az anarchista megnyilvánulások a közéletben” – idéz az Agerpres hírügynökség az Alkotmánybírók érveléséből.
Indoklásukban emlékeztettek arra, hogy választások előtt természetes a nézetek ütköztetése, és a jelöltek közötti viták segítenek a választóknak a megalapozott döntések meghozatalában. Ám a megnyilvánulásaikor Diana Şoşoacă nem a Románia demokratikus irányvonalával kapcsolatos politikai elképzeléseit fejti ki, hanem folyamatosan demokráciaellenes és antiszemita üzeneteket terjeszt, és „szisztematikusan aláássa a román állam alkotmányos alapjait és garanciáit, nevezetesen Románia euroatlanti tagságát”.
