„Az enyhe téli időjárás nem annyira önmagában a rovarok szaporodásának, hanem leginkább a felnőtt egyedek túlélésének kedvez” – magyarázta dr. Markó Bálint kolozsvári biológus, rovarszakértő, akitől azt kérdeztük, hogy az elmúlt években tapasztalt enyhe téli időjárás milyen befolyással van a különböző rovarok terjedésére. Hozzátette, főként olyan rovarok térhódításának kedvez a klímaváltozás, amelyek melegebb vidékekről jönnek, idegenhonosak, és amelyek eddig nem tudtak áttelelni, mert nem bírták a hidegebb időszakokat. Ez változott meg,
a tél nem jelent már akadályt.
Például a mediterrán övezetekből, szubtrópusi vidékekről származó szúnyogok terjedhetnek észak felé könnyebben, mert a klimatikus viszonyok ezt lehetővé teszik – jegyezte meg. Hozzátette, Erdély-szerte a csipkés poloskák lepték el a tölgy- és platánerdőket tömegesen, ezen kártevők terjedéséhez vidékünkön a klímaváltozás szintén közrejátszhatott, de nem ez a fő oka.
Ugyanis több más tényező is hozzájárulhatott ahhoz, hogy különböző rovarfajok nagyobb teret nyernek számukra idegen földrajzi övezetekben. Ilyen tényező például a földrészek közötti megnövekedett áruforgalom.
Azt tudni kell, hogy az erdészet meghatározott módszertan szerint rendszeresen ellenőrzi a fákat károsító rovarok megjelenését, mennyiségét, továbbá a különböző növényvédelmi intézetek is, amelyek elsődlegesen az agrárszférában játszanak szerepet, szintén figyelemmel kísérik a rovarok terjedését. Mindezek mellett célzott kutatásokat is végeznek egyetemeken.
„Vannak olyan kutatási projektek, amelyek a kullancsok mennyiségét figyelik a különböző nagyvárosokban. Magyarországon például olyan trópusi zónákból származó kullancsfajokról is vannak adatok, amelyek valószínűleg abból az övezetből származó háziállatról vagy házi kedvencről, esetleg valamilyen madárral kerülhettek oda” – osztotta meg a szakértő.
A kullancsokkal kapcsolatban egyébként tévhitnek tartja, hogy több lenne belőlük, mint tíz-húsz évvel ezelőtt, szerinte azért gondoljuk, hogy nagyon elszaporodtak vidékünkön, mert többet lehet hallani róluk a médiában,
többet foglalkozunk a kullancscsípésekkel.
Ugyanakkor gyakrabban viszik ki a gazdik kutyáikat a természetbe, így többször találkoznak a vérszívóval.
Helyenként azonban valóban megnövekedhetett a kullancsok száma, főleg ott, ahol megváltozott a háziállat-tartás szerkezete. Akadnak helyek, ahol sokkal több a juh, míg azelőtt inkább tehenet tartottak, a gyapjasok pedig jobban terjesztik a kullancsot. Elképzelhető az is, hogy bizonyos helyeken jobban bebokrosodott a terület a kevesebb legeltetés miatt, ez megint segítheti a kullancsoknak tömegesebb megjelenését.
Rákérdeztünk arra is, hogyan látja a legyek terjedését, amelyek minden nyáron beférkőznek a háztartásokba. Számukat eddig különböző madarak, például a fecskék tartották kordában, azonban
idén úgy tűnik, kevesebb fecske tért vissza a délibb vidékekről.
Markó Bálint úgy véli, ez annak tudható be, hogy megváltozott a mezőgazdaság szerkezete, kevesebb a háztáji állat, és emiatt kevesebb táplálék jut a fecskéknek, ami oda vezethet, hogy helyenként nincsenek elegen ahhoz, hogy mérsékelni tudják a légyinváziót.
A rovarszakértőtől megkérdeztük azt is, idén számíthatunk-e szöcskeinvázióra, mint amilyen 2018-ban volt Gyergyó térségében.
„Vannak fajok, amelyek időnként, néhány évente úgymond gradálnak. Nem elképzelhetetlen, hogy megint lesz ilyen, de
– válaszolta. Hozzátette, van, amikor több a cserebogár, máskor több a pocok. Ilyenkor a ragadozók kontrollálják a számukat, és a természetben az ilyen helyzetek maguktól megoldódnak.
– magyarázta a szakértő.
Azt is megjegyezte, vegyszeres beavatkozás előtt érdemes szakemberekkel konzultálni, mert az tönkreteszi az élőhelyet, és nem rövid távon. „Lehet, hogyha várunk egy-két napot, és bevállaljuk azt a kis kellemetlenséget, akkor utána a helyzet megoldódik magától” – mondta.
Ha már a rovarokról beszéltünk, a méhek is szóba kerültek, és kiderült, a rajok száma egyre csökken, és nemcsak erdélyi szinten. „Ez azzal is magyarázható, hogy például Románia és Magyarország kivételezést kért az Európai Uniótól olyan gyomirtók és különböző egyéb irtószerek további használatára, amelyek viszont negatívan hatnak a méhekre” – mutatott rá a problémára a rovarszakértő. Ismer olyan méhészeteket vidékünkön, ahol
egészen drasztikus méhpusztulásokat tapasztaltak.
„Én úgy gondolom, ez köthető a vegyszerek használatához. Romániának és Magyarországnak nem kellett volna kivételezést kérnie, hanem el kellett volna gondolkodniuk azon, hogy ezek a gyomirtó szerek milyen káros következményekkel járnak” – fejtette ki. Hiszen a méhek oldják meg a beporzást például a zöldségtermesztésben, a termés tehát tulajdonképpen hozzájuk köthető.
„Ha elpusztítjuk a méheket, akkor utána fizethetünk jó sokat majd importzöldségre” – jegyezte meg. Szerinte hosszú távban gondolkodva kellett volna mérlegelni, hogy mi lesz a következménye egy ilyen döntésnek.
