Bemutatjuk napjaink Svájcát, székelyföldi szemmel

Bemutatjuk napjaink Svájcát, székelyföldi szemmel

Svájc és Erdély tájföldrajzában és etnikai képében igen sok hasonlóságot mutat. A Kárpátok karéjában elterülő táj nemcsak a magas hegységei, havasi legelői és sebes folyói okán emlékeztet az alpesi országra, de

a régi erdélyi városok megmaradt részei is hasonlítanak a svájci városokéra.

Erdély lehetne a „keleti Svájc”, hiszen lakossága hasonló nagyságú, és mindkét terület több nemzetiség, nyelv és kultúra otthona. Ráadásul ezeknek az etnikai közösségeknek a számarányai is hasonlítottak a trianoni békediktátum előtt egymáshoz. Svájc lakosságának 65 százaléka német, 18,4 százaléka francia, 9,8 százaléka olasz és 0,8 százaléka rétoromán.

Az 1910-es hivatalos magyar népszámlálás szerint Erdélyben közel hasonló volt a románok, magyarok, a németek, illetve a más nemzetiségűek aránya (1910-ben Erdélyben a románság számaránya 53 százalék volt, a magyaroké 32 százalék).

Svájcban virágzó és stabil piacgazdaság van, az egy főre eső GDP meghaladja a nagy nyugat-európai gazdaságokét. A svájci gazdaság egyike Európa legfejlettebb és legstabilabb gazdaságainak. Egy kutatás szerint Svájcban volt a világ legalacsonyabb inflációs rátája: a 117 éves átlag mindössze 2,2 százalék.

Utazás könnyűszerrel

Svájcba eljutni gépkocsival, vonattal vagy repülővel lehet. A kantonok országában összesen 63 repülőtér található, ebből három nemzetközi légikikötő, a legnagyobb repülőterek a Kloten (Zürich) és a Cointrin (Genf). Mi Zürichet választottuk.

Bukarestből szinte naponta van járat, a repülőút közel 3 órát tart, és az oda-vissza út a Swiss Air Lines légitársaság fapados járatával személyenként 1250 lejbe került.

Csíkszeredából indultunk reggel a 7.20-as személyvonattal Brassóig, egy másik vonatjárattal a bukaresti Északi-pályaudvarig, onnan pedig – immár negyedik éve – félóránként van vonatjárat a Henri Coandă Nemzetközi Repülőtérre. Ez utóbbi távot 20 perc alatt teszi meg a vonat.

Több időt vesz el a Bukarestbe eljutás, mint a román fővárosból Züriche repülés.

Kényelmes, zökkenőmentes a 11 ezer méteres magasságban zajló repülés, a repülőtéri vizsgálatok is zökkenőmentesek, szinte minden formaság digitálisan megoldható, a repülőjegyet már mindenki mobiltelefonján mutatja be felszálláskor,

a svájci leszállás előtt, illetve felszállás után pedig ásványvíz- és csoki-ajándék jár minden utasnak.

Zürich óriási repülőterén viszonylag könnyen lehet tájékozódni. Magyar beszédünkre egy egyedül utazó fiatalember lett figyelmes, megkért, hogy segítsünk a wifi-csatlakozáshoz.

Az ottani repülőtéren van egy egy kis műszer, amelynek képernyőjéhez hozzáérinted a repülőjegyed QR pontkódját, az pedig kiadja a repülőtéren 4 órán át ingyenesen használható wifi-kódot. A Vajdaságból származó fiatalember két évig Nyugat-Európában dolgozott, most pedig a világ másik felébe, Ausztráliába utazott, munkát keresett.

Svájc vonat- és úthálózata irigylésre méltó, órapontosak a járatok, és a helyiek szerint az ország bármelyik részéről, a nap bármelyik órájában 60 percben belül el tudsz indulni vonattal.

Svájc közúti hálózata az egyik legfejlettebb a világon, a lakosság nagy része kevesebb mint 10 kilométerre lakik valamelyik autópályától. Hatfős csoportunknak a legoptimálisabb volt egy kis mikrobuszt bérelni 8 napra. Svájc legnagyobb városa Zürich, de a fővárosa Bern, ez utóbbi csak az 5. helyen helyezkedik el az ország legnépesebb városai közül Zürich, Genf, Bázel és Lausanne mögött.

Bern felé tartottunk, a Zürich és Bern közötti távolság egy bő órás. Sem az autópályákon, sem pedig a kis falusi utakon nem tapasztaltunk torlódást.

Az autóból minden település rendezettnek, gondozottnak látszott, csend és béke honolt mindenütt, zajoskodással nem találkoztunk a nyolc nap alatt.

Erdélyi keresethez képest…

Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a német (64 százalék) északon és az ország közepén, a francia (19 százalék) nyugaton, az olasz (8 százalék) délen, és rétoromán, amit egy apró, 1 százalék alatti kisebbség beszél. Az országban beszélt német nyelv a svájci német, a Schwitzerdütsch.

A média a svájci Hochdeutschot (irodalmi német nyelv) használja, ami jelentősen eltér a németországi és az osztrák irodalmi nyelvtől.

A svájciak többsége beszél legalább egy idegen nyelvet, az angollal bárhol boldogulni lehet.

Svájc híres a gyönyörű tájairól, magas életszínvonaláról és gazdasági stabilitásáról, de

a megélhetési költségek a mi zsebünkhöz viszonyítva kiemelkedően magasak.

Az albérlet, az élelmiszer, a közlekedés és a szolgáltatások ára jelentősen meghaladja az európai átlagot, Zürich és Genf rendszeresen szerepel a világ legdrágább városainak listáján. Azonban a magas költségek ellensúlyozására Svájcban az átlagbérek is magasabbak, és a lakosok magas életszínvonalat élvezhetnek.

Az átlagos havi nettó bér Svájcban körülbelül 10–11 ezer svájci frank között mozog, egy svájci frank pedig jelenleg 5,21 lej.

A benzin literének ára 1,9, a gázolajé pedig 2 svájci frank körül mozgott nyáron.

A tömegközlekedés költségei magasak, egy egy útra szóló vonatjegy ára például Zürich és Genf között közel 60 svájci frank. A helyi közlekedésben egy egyirányú jegy ára 3-4 svájci frank, míg egy havi bérlet ára 70-100 svájci frank közötti.

Az élelmiszer árak Svájcban szintén magasabbak, mint amit itthon vagy éppen a szomszédos európai országokban megszokhattunk. A nagyobb szupermarketláncok, mint a Migros és a Coop, széles választékot kínálnak, idén nyáron egy liter tej 1,8, a fél kilós kenyér 2,9, a helyi sajt kilója 20, a marhahúsé 41, az almáé 2,8, a krumplié 2 svájci frank körüli volt.

Egy másfél literes víz 0,8, egy középkategóriás bor 10, a sör ára pedig 1,4 és 1,9 svájci frank körül mozgott. Egy kávé ára pedig az étterem kategóriájától függően 3 svájci franktól kezdődik.

Az éttermekben való étkezés szintén drága Svájcban. Egy egyszerű étkezés egy olcsó étteremben általában 20-25 svájci frankba kerül, míg egy háromfogásos vacsora egy középkategóriás étteremben két fő részére körülbelül 100-150 svájci frankba.

Bern, a csendes főváros

Bár Svájc fővárosa Bern, az ország közepén, az Aare folyó partján fekvő város nem a legnagyobb város Helvéciában. Ott található a kanton és az ország közigazgatási intézményeinek jelentős része,

Bern az ország legnagyobb közigazgatási központja. Szép és nagy vasúti pályaudvara van, a berni főpályaudvarról (Hauptbahnhof Bern) indulnak a svájci vasúttársaság (SBB) járatai Németországba, Franciaországba, Spanyolországba és Olaszországba, illetve a belföldi járatok Zürich, Bázel, Luzern, Lausanne vagy Genf irányába.

Bernből származik a Toblerone csokoládé, de ott gyártják a Ovomaltine termékeket is. Bern városközpontja az UNESCO világörökség része. Az óváros széles utcáin 16. századi motívumokkal díszített kutak találhatók, bárki olthatja szomját ingyen ezeknél a szép kutaknál. Bernben híres a csillagászati órával is felszerelt óratorony (svájci németül Zytglogge-Turm), de meglátogattuk a 15-16. századi gótikus Münster-székesegyházat, amelynek 101 méter magas tornya a legmagasabb a környékén, és ennél magasabb épületre nem adnak ki építkezési engedélyt a térségben.

Bernben találkoztunk medvével is, világszerte egyedülálló a 16. századi eredetű, a belváros szélén, a Nydegg hídfőnél álló medveverem (Bärengraben), ahol élő barna medvéket tartanak.

A barna medve a városnak és a kantonnak egyaránt címerállata.

Bernben dolgozta ki a relativitás-elméletet Albert Einstein, de

hirtelen Madéfalvára is gondoltam, amikor megtudtam, hogy Bernben minden év novemberének negyedik hétfőjén Hagymavásárt (svájci németül: „Zibelemärit“) tartanak.

Bern sportjai közül a labdarúgást és a jégkorongot fontos megemlíteni.

Bern a svájci jégkorong mekkája, a város csapata a legmagasabb svájci ligában játszik, de az ottani jégcsarnokban már elit vébét is rendeztek.

A Berni Young Boys futballcsapat a Wankdorfstadionban szerepel. Szomorú magyar vonatkozása van ennek a stadionnak:

a németek 1954. július 4-én a világbajnoki döntőben 3:2-re legyőztek Magyarországot.

A váratlan német győzelmet berni csodaként emlegetik a németek, és ezt egy emléktábla is megörökítette. A 32 ezer néző befogadására alkalmas felújított stadion a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság nyolc helyszínének egyike volt.

Az első benyomás a svájciakról az, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, mértéktartó emberek, akik nagy hangsúlyt fektetnek egészségükre. Sokan kerékpároznak, futnak, sportolnak, helyi túlsúlyos, illetve utcán cigarettázó embert nem láttam.

(Folytatjuk)

Please follow and like us:
Pin Share