Az alkotást – amely a Magyar Mozgókép Fesztiválon a legjobb rövid dokumentumfilmnek járó díjat nyerte el – július 9-én Sepsiszentgyörgyön, július 10-én pedig Kovásznán vetítik.
1947-ben, egy januári éjszakán két felnőtt és négy gyermek indult el Rozsnyóról a magyar határ felé.
A felvidéki Baska család – Baska György földműves és felesége, valamint négy gyermekük – szekéren menekültek a kitelepítés utolsó hulláma, a jogfosztottság és az erőltetett szlovakizáció elől.
Az akkor 12 éves Baska József életének alapélményévé vált a menekülés, a szekér később alkotói világának visszatérő motívuma lett.
Magyarország érdemes művésze, a Munkácsy Mihály-díjas festőművész gyermekkori élményeit és a száműzetés traumáját eleveníti fel a Baska magyarul beszél című dokumentumfilm, amelynek
erdélyi premierjére július 9-én, Sepsiszentgyörgyön kerül sor.
Az alkotást 18 órától vetítik a Művész Moziban, utána Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője beszélget Baska Barbarával, a dokumentumfilm írójával és rendezőjével. A filmet július 10-én, szerdán 18 órától Kovásznán, a Városi Művelődési Központban is vetítik, szeptemberben pedig Csíkszeredában tekintheti meg a közönség.
Ez nem csupán édesapám, Baska József, hanem tízezrek közös története, amely a mai napig több százezer emberre – gyerekekre, unokákra, leszármazottakra – van hatással” – mondja Baska Barbara grafikusművész, operatőr, rendező.
A Baska magyarul beszél annak a több tízezer magyarnak is emléket állít, akit 1945 után kitelepítettek Csehszlovákiából, de olyan kérdésekre is választ keres, mint hogy képes-e a művészet egy generáción ejtett történelmi sebet gyógyítani, és hogy a következő nemzedékneknek vajon csak kérdéseinket adjuk-e tovább, vagy válaszokat is kaphatnak.
