Felkutatni, feltárni, megismerni és megismertetni az örökséget, az egyházi és világi várostörténeti jellegű értékeket – ez a célja annak az átfogó elképzelésnek, amely Gyergyószentmiklós első írásos említésének 700. évfordulójához, 2032-höz közeledve formálódik.
A Dávid György főesperes által elindított tevékenységsorozatnak fontos részét képezi az is, hogy
térképezzék fel, vegyék nyilvántartásba az utcai kereszteket, kutassák, rendszerezzék, dokumentálják a velük kapcsolatos információkat.
Fórika Sebestyén, a Szent Miklós-plébánia munkatársa több napon át járta a várost a felszegi rész legutolsó házától Alszeg legutolsó házáig, számba véve minden ilyen keresztet. Azokat is, amelyek utcán, utcasarkon találhatók, és azokat is, amelyek valakinek kerítésén belül állnak, de az utcára néznek, azaz
„kapcsolatban állnak” az előttük közlekedő emberekkel.
Akad köztük az 1700-as évektől kezdődően minden korszakból, egészen újak is, ami azt bizonyítja, hogy
a keresztek állítása és tisztelete nem valamilyen múltba vesző hagyomány, hanem nagyon is élő, aktív jelenség
– mutat rá Fórika. Érdekesség, hogy mindegyik „egy kicsit más mint a többi”, azaz nincs kettő egyforma.
Összesen 49 ilyen keresztet számolt össze a város belterületén, a listát a helymeghatározásukkal és a róluk készült fényképeket együtt közzétették a plébánia Facebook-oldalán, és egyben felhívást is megfogalmaztak ennek kapcsán. Arra kérik az embereket:
mindenképpen jelezzék, ha azt tapasztalják, hogy a felsorolásból véletlenül kimaradt egy kereszt, ami könnyen megtörténhetett, hiszen többjük mellé fákat, bokrokat ültettek, és esetleg nem tűnt fel, amikor arra járt kutatójuk.
A cél az, hogy egy átfogó nyilvántartás készüljön, de kiadványt és egy webes térkép összeállítását is tervezik, hogy bárki könnyedén megtalálhassa a kereszteket.
A történetüket, a hozzájuk kötődő szokásokat is szeretnék feltárni, közzétenni.
„Az utcai keresztek a gyergyói ember népi hitvilágának, hagyományoknak megnyilvánulási formái, ájtatosságok kötődnek hozzájuk. Szeretnénk megtudni róluk minden információt.
– fogalmaz Fórika. A legtöbb keresztről ugyanis nincs semmilyen írásos feljegyzés nem maradt fenn, csak a szájhagyomány őriz némi ismeretet nemzedékről nemzedékre.
Az adatgyűjtést fényképes dokumentálás egészíti ki, és részletes leírás készül arról is, hogy
az illető kereszt milyen anyagból készült, milyen építési technikákat használtak, mik a hasonlóságok és különbözőségek más keresztekhez viszonyítva.
A továbbiakban a város körüli határban található kereszteket is ugyanígy feltérképezik, hiszen például a Szent Anna-kápolnáknál vagy a Visszafolyóban található kereszt és a többi hasonló is a gyergyói kultúrtájhoz tartozik.
