Ha egy nő elmondja a véleményét, azt mondják, hogy hisztizik

Ha egy nő elmondja a véleményét, azt mondják, hogy hisztizik

Egyre több nő vállal közéleti szerepet, de még mindig nem elegen, hiszen sok az előítélet és még kevés a követendő példa. A helyhatósági választások után kialakult női érdekképviseletről beszélt csütörtökön Csép Éva Andrea, az RMDSZ parlamenti képviselője és Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke.

Tíz éve létezik az RMDSZ Nőszövetsége, amelynek egyik legfontosabb célja épp az volt, hogy minél több nőt bátorítsanak arra, hogy közéleti szerepet vállaljon, és ne csak a „második sorból” támogassák a helyi közösségépítést. Ez részben sikerült is, hiszen egyre több női polgármestere van az RMDSZ-nek országszerte – vont párhuzamot a múlttal és a jelennel Csép Éva Andrea.

Míg 2016-ban Maros megyében csupán egy női polgármestere volt a szervezetnek, addig 2024-ben három női polgármestert tudtak a közösségek élére állítani.

A helyi önkormányzati testületek összetételében is érződik a változás, hiszen 2016-ban 41 hölgy ült a helyi tanácsokban, idéntől pedig 73 női tanácsos képviseli majd a helyi közösségeket.

Országos szinten 2020-ban hat női polgármestere volt az RMDSZ-nek, és két független, akiket a szervezet támogatott, 2024-ben pedig kilenc, plusz két független női polgármestert választottak a helyi közösségek.

Fontos, hogy legyenek követendő példák a nők előtt, mert a mai napig azt látjuk, hogy sajnos még tele vagyunk előítéletekkel. Ha egy nő elmondja a véleményét, azt mondják, hogy »hisztizik«, ha ugyanezt egy férfi teszi meg, akkor azt, hogy kiállt és karakánul elmondta a véleményét.

Vannak még ilyen helyzetek, de azt látom, hogy egyre jobban felszámolódnak ezek az előítéletek, és ennek érdekében mindannyian tudunk tenni” – fejtette ki a képviselő, aki hiszi, hogy a férfiak és nők közösen tudják az érdekképviseletet ellátni.

Kevés az a nő, aki közéleti szerepet vállalna

Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke büszkén számolt be arról, hogy Erdőszentgyörgyön, ahol tizenkét éve polgármester, szinte fele-fele arányban ülnek nők és a férfiak a helyi tanácsban. Hét nő és nyolc férfi, utóbbiból kettő a Szociáldemokrata Párt képviseletében.

Teljesen másképp látják a világot és a problémákat a nők és a férfiak, ezért szeretek én nőkkel dolgozni Erdőszentgyörgyön is az önkormányzatban, de máshol is, mert segíteni tudnak abban, hogy egy jó döntést meghozzunk”

– osztotta meg tapasztalatait Csibi Attila Zoltán.

Szerinte még mindig kevés hölgy akar megjelenni a helyi vagy a nagyobb nyilvánosság előtt. Példaként hozta fel Csiszér Izabellát, aki ettől az évtől Havad község polgármestere. Mint mondta, Csiszér Izabella sikere csak azon múlt, hogy akarta ezt a tisztséget, így tudott legyőzni két férfi polgármesterjelöltet az előválasztáson.

Hozzátette, nehezebb nőként polgármesternek lenni, hiszen másképp kezelik a támadásokat, zaklatásokat is, ezekből viszont nincs hiány a polgármesteri tisztségben.

Bizalmasabban fordul egy nő a másik nőhöz, mint egy férfihoz

Csép Éva Andrea kitért egy olyan felmérésre is, amely 2024 januárjában készült, és arra irányult, hogy a női választók milyen személyekre adnák le a voksukat. Ebből az derült ki, hogy a válaszadóknak 31 százaléka sokkal nagyobb előnyben részesíti azokat a listákat, ahol befutó helyeken nők is vannak. A felsőfokú végzettséggel rendelkező vagy vállalkozói szférában dolgozók szinte teljes mértékben azt válaszolták, hogy a döntéshozóknak legalább felének nőnek kell lennie.

A három legfontosabb téma, amely prioritást élvez a nők szerint: az egészség, az oktatás és a biztonság – részletezte a felmérés adatait a képviselő.

Saját tapasztalataira reflektálva továbbá elmondta, a nők sokkal nagyobb bizalommal fordulnak a női érdekképviselethez, legyen szó egy munkaszerződés részleteiről vagy a családon belüli erőszakról.

Forró téma a gyerektartási díj

Kiemelte, nemrég létrehozták a Női Jogvédő Ügyeletet is, amellyel az erdélyi magyar nőknek szeretnének segíteni anyanyelvükön, ha bántalmazás, jogsérelem, diszkrimináció éri őket, vagy jogi ügyekben vannak kérdéseik.

A Női Jogvédő Ügyelet elérhető a noijogvedougyelet@rmdsz.ro e-mail-címen, vagy a 0725-109757-es telefonszámon. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem sürgősségi esetekben hívható (azokra az 112-es telefonszámot kell tárcsázni), hanem akkor, ha magyarul szeretnének tájékoztatást kapni jogi kérdésekben.

Az elmúlt hónapokban a leggyakrabban a gyerektartási díjjal kapcsolatban hívták őket. Erről a képviselő elmondta, egy idei törvénymódosításnak köszönhetően,

ha három hónapig nincs a gyerektartás kifizetve, akkor a rendőrségen feljelentést kell tenni, és az ügy kivizsgálása után kötelezik a másik szülőt a gyerektartás kifizetésére.

A másik fontos kérdés – amiért sok esetben keresik őket – a gyereknevelésről visszatérő nő munkaszerződésének a felbontása. A családon belüli erőszak kapcsán is többször fordultak már a szervezet Női Jogvédő Ügyeletéhez – sorolta Csép Éva Andrea.

Please follow and like us:
Pin Share