Az Országos Közegészségügyi Intézet jelentése szerint az év elejétől május 19-ig 15 763 kanyarós megbetegedést jegyeztek az országban, és ezek közül 16 a beteg elhalálozásával végződött.
Legutóbb egy beoltatlan, kórosan elhízott 2 éves gyermek vesztette életét kanyarófertőzés miatt.
A 100 ezer lakosra számolt megbetegedések száma alapján Hargita megye a 19. helyen áll az országos listán, itt 81 megbetegedés jut százezer lakosra a január-május közti időszak adatait szemléző jelentés szerint. A másik két székelyföldi – Maros és Kovászna – megyében azonban lényegesen rosszabb a helyzet.
Lakosságarányosan Brassó megye áll az országos lista élén, ott 354 kanyarós megbetegedés jut százezer lakosra, Brassót Maros megye követi 231-el, a harmadik helyen pedig Kovászna megye áll, 229 százezer főre jutó megbetegedéssel.
Az év elejétől május 19-ig Brassó megyében 1955 kanyarós megbetegedést jegyeztek fel, Maros megyében 1197-et, Kovászna megyében pedig 456-ot.
A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság is készített egy jelentést a kanyarós megbetegedések számának alakulásáról. E szerint idén 238 fertőzést igazoltak a megyében, ám amint azt Tar Gyöngyi, az igazgatóság vezetője elmondta, a jelentés a hónap közepén készült, és azóta 259-re nőtt a megbetegedések száma.
– foglalta össze a helyzetet Tar Gyöngyi. Az elmúlt évet 16 kanyarós esettel zárta Hargita megye – akkor jelentett kanyarójárványt az egészségügyi minisztérium –, azóta jól láthatóan felgyorsult a fertőzés terjedése – jegyezte meg a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője. Kitért ugyanakkor arra is, hogy noha az országos átlagnál magasabb a kanyaró elleni átoltottság mértéke Hargita megyében, idén még jobban megnőtt ez az arány. Részben azért, mert a roma mediátorok és a közösségi asszisztensek segítségével sok beoltatlan gyermeket tudtak immunizálni a roma közösségekben – gyakran küzdve a közösségi ellenkezéssel is –, másrészt pedig az úgynevezett nulladik oltás bevezetése miatt. Utóbbit idén vezette be az egészségügyi tárca, így
kilenc hónaposan is kapnak a csecsemők egy kanyaró elleni oltást, hogy mielőbb védettek legyenek valamelyest a fertőzéssel szemben, ugyanis korábban, az országos oltásprogram alapján 1 éves korban kapták meg az első oltást, a másodikat pedig 5 éves korban.
Az elmaradt oltásokat bármikor beadathatják gyermeküknek a szülők. „Akármikor jelentkeznek a gyermekkel, akár egy kétévessel is, akinek elmaradt az oltása, azt bepótoljuk. Ha például külföldön éltek, és a gyermek nem kapta meg, vagy bizonytalanok ezzel kapcsolatban. Nem történik semmi, ha kap még egy adagot pluszba. Tehát ha nincs dokumentált oltási naptár, oltásigazolás arról, hogy megkapta, akkor nyugodtan be lehet oltani, úgy, mintha nem kapott volna” – tájékoztatott Tar Gyöngyi, azt is közölve, hogy háziorvosukhoz fordulhatnak azok a szülők, akik hasonló helyzetben vannak.
A jelentésben szereplő 238 kanyarós megbetegedés korosztályonkénti megoszlását tekintve az 1–4 éves gyermekek a legérintettebbek, tehát ebben a korosztályban történt a legtöbb megbetegedés (110) Hargita megyében, de országosan is hasonló a helyzet. Két olyan esetet jegyez a Hargita megyei jelentés, amelyben 2 oltás után igazolták a megbetegedést, ezekre azonban Tar Gyöngyi szerint valószínűleg a hibás oltásnyilvántartás lehet a magyarázat, ugyanis évekkel korábban még nem elektronikus nyilvántartásba vezették be a rendelőkben az oltásokat.
A 2016 óta eltelt időszak adatait elemző kimutatásban egyébként jól látható, hogy
Hargita megyében is csökkent a kanyaró elleni átoltottság.
Az ötéves korosztályra vonatkozó adatokban az látható, hogy a 2016-os 81,17 százalékról 2017-re 92,51, 2018-ra pedig 93,85 százalékra nőtt az átoltottság a megyében, majd hullámozva csökkenni kezdett: 2019-ben 87,27 százalékot mértek, 2020-ban 90,86-ot, 2021-ben 88,35-öt, 2022-ben 87,46-ot, tavaly pedig mindössze 79,44 százalékot. Idén viszont, az év eleje óta eltelt időszakban ismét megnőtt az átoltottsági arány, elérve a 87,55 százalékot.
Romániában 1979 óta oltanak kanyaró ellen, 1994-ben vezették be a kanyaró elleni második, azaz emlékeztető oltást. 1998–1999-ben tömeges oltási kampányt hajtottak végre, és 1999 óta végzik a kanyarós esetek megfigyelését.
Romániában a ‘98–‘99-es oltáskampányt követően 10 évig nem volt kanyarós megbetegedés.
2009 óta viszont újra jelen van az országban a fertőzés. Ennek bizonyos hiányosságok az okai, többek között az, hogy egyes szülők megtagadják gyermekeik beoltását, de az oltóanyag-ellátásban időnként tapasztalt problémák is – tájékoztat jelentésében a megyei egészségügyi szakhatóság. Ebben egyébként azt is közlik, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 95 százalék feletti átoltottsági arány elérését javasolja annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a kanyarójárványok.
Hargita megyében legutóbb a kanyarós megbetegedések számának az országos megugrása idején, a 2016–2018-as időszakban volt magas a fertőzések száma. A betegség terjedése 2017-ben érte el a csúcsot, akkor mintegy 300 kanyarófertőzést igazoltak a megyében.
