A szolgáltató hangsúlyozza: a nyomás- és hozamproblémákat a víz mezőgazdasági célokra történő felhasználása okozza, ami szigorúan tilos, hiszen a fogyasztás így is a kétszeresére, sőt néhol háromszorosára növekedett. Kozsokár Attila közüzemi vezérigazgató szerint
ha nincs kánikula, a rendszer képes folyamatosan kielégíteni a lakosság vízszükségletét, normál paraméterek közepette tud működni, ám a nagy hőség miatt néhol kénytelenek drasztikusabb intézkedésekhez folyamodni.
Uzont és Szentivánlaborfalvát 8 és 22 óra között közvetlenül Sepsiszentgyörgyről látják el ivóvízzel. Napközben az uzoni vízháznál levő 300 köbméteres ivóvíztartályt nem is töltik azért, hogy a két település fogyasztóinak tudjanak folyamatosan ivóvizet biztosítani. Éjjelre viszont megnyitják a csapokat, mert ebből az ivóvíztartályból látják el – szivattyúk segítségével – a községhez tartozó lisznyói és bikfalvi fogyasztókat.
– magyarázza Kozsokár Attila.
Szotyor, Kilyén és Kökös ellátása egy 110 milliméteres átmérőjű vezetéken keresztül történik. Napközben csak Szotyor és Kilyén lakóinak biztosítják a vizet a sepsiszentgyörgyi hálózatból, éjszakánként pedig a kökösi, 250 köbméteres tartályt töltik, hogy nappal ebből tudják szivattyúzni az ottani fogyasztóknak szánt ivóvizet.
Oltszemen és Zalánban a katonaság kútjából biztosítják az ivóvízszükségletet, viszont a helyi domborzati viszonyok miatt ez utóbbi helységben még egy további nyomásemelő is dolgozik, hogy az ivóvíz el tudjon jutni a 200 köbméteres tartályba, onnan pedig a magasabb ponton élő fogyasztókhoz is, miután az ottani forrásból befolyó víz mennyisége elenyésző.
A fogyasztás megemelkedett mértéke miatt a zaláni ivóvíztartályt már az előző hétvégén sem sikerült feltölteni, ezért a Suta nevű falurészben jelenleg is kritikus a szolgáltatás. Ameddig ezt a gondot nem tudják orvosolni, éjszakára Oltszemet lekapcsolják a rendszerről, hogy a tartály feltelhessen. Bodok községközpontban egyelőre különösebb gondok nélkül zajlik az üzemeltetés.
Gidófalva községben azonban folyamatosan üzemeltetési problémák merülnek fel, elsősorban Fotosmartonoson és Angyaloson, de a futballpálya környékén is elfogy a víz esténként és hétvégeken. A helyzetet bonyolítja, hogy
a fotosmartonosi és angyalosi ivóvíztartályokat nehéz feltölteni a nagy fogyasztás miatt, emiatt pedig leginkább a fotosmartonosi fogyasztók szenvednek.
Kőröspatakon és Kálnokon szintén az ivóvíztartály töltése állítja kihívás elé a Közüzemek Rt-t, illetve sok csőtörést javítottak főleg a községközpont területén, de egyelőre tudnak a fogyasztóknak ivóvizet biztosítani. Illyefalva községben azok a részek ellátása ütközik akadályokba, ahol helyi nyomásemelő állomások segítségét veszik igénybe: Szalomér I., Szalomér II. és Sepsiszentkirály.
Az áramellátás miatt voltak és várhatóan lesznek leállások, no meg amiatt is, hogy a szivattyúknak szünet nélkül kell(ene) működniük.
Árkos községben egyelőre csak az áramellátáshoz köthető megállások fordulnak elő.
A Közüzemek Rt. arra kéri a fogyasztókat, figyeljenek az ivóvíz-fogyasztásra, és jelezzenek bármilyen rendellenességet vagy csőtörést azért, hogy ez a törékeny egyensúly ne bomoljon fel, mert az további vízhiányt, illetve hosszasabb munkálatokat és az azzal elkerülhetetlenül együtt járó vízszünetet eredményezhet.
Kézdivásárhelyen, a hozzátartozó Nyújtódon, Kézdisárfalván és Szászfaluban, valamint a szomszédos Kézdiszentléleken egyelőre nincs gond a vízszolgáltatás terén, ám
a szárazság hatására folyamatosan nő a fogyasztás, egyértelműen a locsolások következtében.
A kutak hidrosztatikai magassága már a hét elején 3–5 méter között ingadozott, ami még elfogadható szintnek számít, ám ha tovább csökken, már fennakadásokat okozhat.
A gelencei tartály két alkalommal is teljesen kiürült az elmúlt hónapok során: itt is túlnyomórészt az öntözés okozott gondot, amihez több csőtörés is hozzáadódott.
A kánikula hatása ugyanakkor Kovásznán, Csomakőrösön, Pákéban, Barátoson és Orbaiteleken is érződik: a tartályokban itt is csökkent a vízszint. Kovászna esetében a problémát azonban egyelőre nem a vízállás, hanem az elöregedett vezetékek jelentik, amelyeket a Közüzemek és a polgármesteri hivatal folyamatosan cserél, javít. Üzemeltetési gond egyelőre nincs, de
a szárazság itt is okozhat fennakadást a későbbiekben.
Háromszéken egyes községek nem csatlakoztak a megyei szolgáltatóhoz, inkább a korábban maguk számára kiépített vízellátó-rendszerre hagyatkoztak, ám most itt sem sokkal rózsásabb a helyzet. Így például
Lemhényben két kútnak és két forrásnak kellene biztosítania a vízellátást, de szárazság esetén gyakran lép fel hiány, ami főleg a felsőlemhényi részeket érinti.
Lukács Róbert falumenedzser lapunknak elmondta, a lakókat felkérték ugyan az észszerű vízhasználatra, de eddig ennek nem volt túl sok foganatja. Pedig kellene lennie, mert már a magánkutak egy részéből is kezdett el-eltünedezni a víz.
Torján csak források táplálják a saját rendszert, így nem csoda, hogy kánikula esetén gondok lépnek fel a vízellátásban, de ezek egyelőre nem súlyosak
– tájékoztatott Daragus Attila polgármester. A háztáji gazdálkodás is sok vizet felemészt, a nagyobb agrártermelők is bőven használják például vegyszerezéshez, és Torjának viszonylag sok a mezőgazdasági területe.
A szárazság mértékét egyébként jól jelzi, hogy a Torja-patak, mielőtt Kézdivásárhelyre érne, majdnem teljesen „elfogy”, amire emberemlékezet óta nem volt példa.
„Optimistán állunk a kérdéshez, hamarosan jön az eső, és akkor megszűnnek a vízgondok is” – nyilatkozta derűlátón az elöljáró.
Csernátonban azonban nem várják az esőt, legalábbis a vízellátás szemszögéből nézve, mert olyankor zavaros lé szokott folyni a csapokon. Ez a gond a helyhatósági választási kampánynak is egyik sarkalatos pontját képezte, a végül nagy fölénnyel győzedelmeskedő Mágori István azt ígérte, mandátuma alatt megtalálja rá a megoldást.
