A könyörtelen megtorlás áldozatainak emlékére Kövecsi Kovács Imre szobrászművész köztéri installációját állították ki a Márton Áron téren, ahol az egybegyűlt emlékezők elhelyezhették a kegyelet virágait.
– jelentette ki alkalmi beszédében Gálfi Árpád, Székelyudvarhely leköszönő polgármestere.
Kiemelte, a kivégzett aradi tizenhárom, és ez a nap valóban szimbólummá lett, „de nem azért és nem úgy, ahogyan a császári hatóságok kegyetlensége szerette volna, hanem a magyarságunkat erősítő közös szimbólummá. Közös gyásza és fájdalma csak az összetartozóknak van, és a vértanúk tisztelete, az áldozatok előtti közös főhajtás is az összetartozásunkat erősíti. Hajtsunk fejet az ő áldozatuk előtt, őrizzük és hagyjuk tovább élni ezeket az értékeket, mert ők az életüket adták értük és értünk.”
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében Soós Zoltán konzul tartott beszédet.
Kiemelte, a szabadságharc vértanúi sokkal többek, mint kemény katonaemberek, ők a magyar függetlenség, az igazságos hősök eszményének a jelképei.
– fogalmazott a konzul, hozzátéve, a látszólagos kudarcnál sokkal fontosabb az, amit a nemzet fiai az igaz ügy érdekében tettek, vagyis hogy előbbre tartották a cselekvést, a tenni akarást.
„A hősök azt üzenik, hogy mindig tehetünk valamit a hazáért, nemzettársainkért, és annak előbb vagy utóbb beérik a gyümölcse (…). Ma, amikor fejet hajtunk előttük, és hálával emlékezünk rájuk, bízunk benne, hogy szellemiségük a mai kor kihívásai között is tovább él minden magyar érzelmű emberben” – fejtette ki, majd kijelentette, úgy gondolja, hogy a mai kor kihívásai nem vértanúságot, hanem az igaz ügy iránti tevékeny elköteleződést kívánják tőlünk.
Az október 6-ai megemlékezésre lehetőséget teremtő installáció elkészítésére idén Kövecsi Kovács Imre szobrászművész vállalkozott. Alkotását Dimény-Varga Fanni művészettörténész méltatta. Elmondta,
a 14 ellobbant gyufaszál hasonlat,
amely szinte nem is szorul magyarázatra, mégis ez a kompozíció részleteiben nagyon érdekes: „Irinyi József találmánya robbanásmentes biztonsági gyufa, magyar szabadalom, amely épp akkoriban terjedt el, amikor nemcsak a hétköznapi, hanem a politikai életben is reformokra volt szükség. A fenyőfa pedig, amelyből ez az ideiglenes emlékmű készült, minket, a székelységet is közelebb visz az aradi és a budapesti eseményekhez, hiszen ezen a napon nem csak arra a tizenhárom honvéd tisztre és első felelős miniszterelnökünkre, Batthyány Lajosra emlékezünk, hanem mindazokra – akár a felmenőinkre is –, akik szembe mertek szállni az elnyomással” – mutatott rá a művészettörténész.
Elmagyarázta azt is, a félig leégett, de még álló gyufaszálak emlékeztetnek a hősök korán, és erőszakkal véget ért életére. „Lett volna még miért égni”. Rámutatott ugyanakkor arra is, a tűz valóban lehet pusztító, de nemesít is, hiszen tűzben acélozódik a penge, ölthet formát a fém, átlényegül az anyag. „Így válnak a vértanúk is hőssé és egyenlővé a halálban”.
A köztéri installációban ugyanakkor felfedezhetünk még egy jelentésréteget: a gyufaszálnak önmagában nincs értelme, hiszen ha lángra is lobban, pillanatok alatt elég, illékony. A lángot viszont tovább lehet adni, ahogy teszik a magyarok 175 éve.
– fogalmazta meg a jelenlévők számára a kiállított installáció mondanivalóját és fontosságát a hozzáértő.
A megemlékezést hangulatát a Dr. Palló Imre Művészeti Középiskola diákjainak zenés előadása tette emelkedettebbé, melynek végén a jelenlévők elhelyezhették a kegyelet virágait. Kövecsi Kovács Imre szobrászművész alkotása az elkövetkező két hétben még látogatható lesz bárki számára a Márton Áron téren.
