Minden gyereknek joga van arra, hogy saját korcsoportjának megfelelő osztályba kerüljön, ha a szülei úgy döntenek, Romániában telepednek le, vagy hazatelepednek. Ahhoz is joguk van elméletileg, hogy nyelvtudásuktól függetlenül tanulmányaikat azon a szinten folytassák, ahol előző iskolájukban abbahagyták. Ez a körülmény azonban a gyakorlatban másként néz ki, hiszen
nyelvtudás hiányában nehezen zárkózik fel a gyerek az adott osztályban.
Az Európai Unió garantálja, hogy ha munkavállalás céljából egy másik uniós országba költözik egy család, gyermekeinek joguk van új lakóhelyükön ingyenes nyelvoktatásban részesülni, hogy könnyebben be tudjanak illeszkedni az ottani iskolarendszerbe. De ez nem mindenkire érvényes.
Antal Levente Mihály, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese megkeresésünkre rámutatott, ha román állampolgár, akkor nem jár neki ingyenes románnyelv-óra Romániában, hiszen a törvényhozó azt feltételezi, hogy a gyerek ismeri az ország nyelvét.
Csak abban az esetben jár hivatalból ingyenes románnyelv-óra, ha a gyerek külföldi állampolgár.
Az Ukrajnából ide menekült családok gyerekei számára volt ilyen kérés például – tette hozzá a helyettes főtanfelügyelő.
„Ha igazolni tudja a külföldi tanulmányait, akkor azokat egy eljárás során elismerjük.
– tudtuk meg a főtanfelügyelő-helyettestől az eljárás részleteit. A Maros megyei tanfelügyelőség adatai szerint a 2023/2024-es tanévben
168 gyereket írattak át külföldi oktatási intézményből valamely Maros megyei iskolába.
Írországból a hazai ötödik osztályba
Kocsis Zsuzsáék két gyerekkel telepedtek haza Írországból, ahová akkor költöztek ki, amikor nagyobbik fia hároméves volt, tehát előtte nem járt iskolába Marosvásárhelyen. Hazaköltözésükkor pedig ötödik osztályt kezdett itthon a nagyobbik gyerek, a kisebbik pedig óvodát.
– meséli az édesanya, akinek a fia most hetedikes a Bolyaiban. Mint mondja,
Írországban otthon csak magyarul beszéltek, alapszabály volt náluk, hogy ahogy beléptek a házba, nem keverték a nyelveket, románul azonban nem tudott a fia.
Hazaköltözés előtt pár hónappal Messenger-videohíváson tartott román magánórákat egy pedagógus heti két alkalommal, ezt mai napig folytatják. Magyarul írni-olvasni pedig otthon tanították a szülei. „Rumini-sorozatot olvastunk úgy, hogy eleinte én olvastam, követtem az ujjammal, ő csak nézte. Ha ő olvasott, semmit sem értett belőle, annyira koncentrált a szavak kiolvasására, ekkor harmadikos volt, és még csak megfogalmazódott bennünk, hogy talán egyszer haza költözünk. Aztán eljutottunk oda, hogy ő olvasta és meg is értette, majd kezdte élvezni is” – meséli Kocsis Zsuzsa. Hozzátette,
hazaköltözés után hamar felzárkózott a fia, nem volt gond az iskolával, a román nyelvtan is megy neki, érteni sok mindent megért, beszélni pedig helytelenül ugyan, de elmondja, amit akar.
Vissza a „sínes dossziés” bürokráciába
Mezei Tilda és családja akkor költözött Luxemburgba Marosvásárhelyről, amikor a nagyfiúk hatéves volt, éppen befejezte az óvodát, és a lányuk négyéves lett. A fia ott első osztályt kezdett, de előtte itthon már beíratták a Bernády György Általános Iskolába, mert tudták, hogy csak egy évre mennek külföldre. Jelezték írásban az iskolának, hogy kihagyják az előkészítőt itthon, de az elsőt már itt kezdik.
– magyarázza az édesanya. Itthon az előkészítő osztályt hagyta ki, és miután hazaköltöztek, ezért itthon is elsős lett.
– teszi hozzá a Marosvásárhelyen élő édesanya. Tapasztalatai szerint nem okozott különösebb nehézséget áttérni a hazai oktatási rendszerbe, mert felkészültek erre, de természetesen itthon – ahol a sínes dossziés bürokrácia várta őket – több mindennek kellett utánajárniuk.
Még ott éltek, amikor felvette a kapcsolatot a hazai iskolával
Rusu Béres Magdi hat évet élt családjával Angliában, mielőtt hazaköltöztek volna. Mint meséli, még ott éltek, amikor felvette a kapcsolatot a hazai iskolával és óvodával, ahová be szerette volna íratni a gyerekeit itthon. A család most Búzásbesenyőben lakik, fia negyedikes az ottani Dósa Dániel Általános Iskolában. Tavaly elvégezte a negyediket az angol iskolában, de ott ötéves korban kezdik az iskolát, így itthon tavaly a harmadik osztályban kezdhette meg az oktatást.
Angliában bizonyítania kellett, hogy már be vannak íratva a gyerekek itthon, az ottaniak fel is vették a kapcsolatot a búzásbesenyői iskolával, hogy leellenőrizzék.
Angliából pedig hoznia kellett ide a gyerekek tanulmányi helyzetét minden évre külön lebontva, lefordítva, hitelesítve
– magyarázza az édesanya. Fiának könnyen ment a beilleszkedés, mint mondja, szeretnek itt élni a gyerekek, csak a sok házi feladatot volt nehéz megszokni, mivel Angliában nem adtak fel házikat a gyerekeknek. Az ő esetükben könnyen ment a román nyelvvel való boldogulás is, mivel külföldön sok román barátja volt a gyereknek, így már ismerte a nyelvet, és a faluban is vannak román gyerekek az utcában, akikkel szívesen beszélget románul – magyarázta a Székelyhonnak az édesanya.
