Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő a beszélgetés háttereként szolgáló molinóra írt szlogen – Bizalom, biztonság, Székelyföld – kapcsán értékelte azt a biztonságot, amelyet a háromszéki gazdatársadalom azért élvezhet, mert az állami és magán intézmények a gazdák érdekében dolgoznak össze, illetve mert a magyar államot is háta mögött tudhatja.
Tegyenek túl szkepticizmusukon, és ne gondolják, hogy a több mint 700 tagú Európai Parlamentben nem oszt, nem szoroz az a néhány magyar, aki nem akar háborút, genderlobbit, migránskvótát, illetve az ellen is tiltakozna, hogy a nyugat-európai nagygazdák nyomására eltöröljék a területalapú támogatást, ami igen fontos az itteni gazdáknak – mondta felvezetőjében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
„Sorsközösség vagyunk. Ugyanúgy a megmaradásért küzdünk, mindenki a maga helyén. Elemi érdeke minden magyarnak a siker, az önök sikere (…), hogy az uniós forrásokból minél többet le tudjanak hívni, legyen információjuk a lehetőségekről. A támogatások száma sok, de állandó vitatéma, hogy jó-e így az a rendszer. Magunknak csak mi vagyunk fontosak, más nem érdekelt a mi sikereinkben” – buzdított az EP-választásokon való részvételre a vendég.
Nagy István magyar agrárminiszter történelmi lehetőségként értékelte, hogy júliustól Magyarország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét,
így lesz egy fél éve arra, hogy lerakja egy olyan, hét évre szóló agrárstratégia alapjait, amely a magyar gazdák érdekeit szolgálja, amelyet ők fogalmaztak meg. Nézetében ugyanis jelenleg szélsőséges nézeteket erőltettek a rendszerre: a környezetvédelmi szempontok, a Green Deal (a klímasemlegességet célzó európai megállapodás) túlzott alkalmazása ellehetetleníti a mezőgazdaságot, különösen a kis és közepes méretű gazdaságokat.
– sorolta a saját maga által vezetett minisztériumban is tapasztaltakat Nagy István, azt példázván, milyen (hatástanulmány híján érvényesített) megközelítések eredményezik az európai mezőgazdaság versenyképtelenségét.
„Az egész zöld ideológia szemfényvesztés és képmutatás” – állította. Ennek alátámasztására azzal érvelt, hogy amíg az európai gazdáknak rendkívül szigorú követelményeknek kell megfelelni, addig az Európai Unióba importált ukrán élelmiszer esetében egyáltalán nem érvényesítik a növényegészségügyi szempontokat, az állatjólét sem számít akkor, mikor ukrajnai ketreces tojástermelő farmok létesítésére adnak uniós támogatást. Szerinte a Magyarország által
az agrárium érdekében az új uniós stratégiába átültetendő célok: a versenyképesség, válságkezelés, fenntarthatóság, gazdaközpontúság, tudásátadás.
A helyi gazdáknak a jövőre nézve iránymutató lehet a miniszter azon meglátása, hogy amennyiben a következőn nemzedékre is átörökíthetőnek kell lennie egy gazdaságnak, ott fejleszteni kell, hogy nőjön a hozzáadott érték, a feldolgozás mértéke, az alapanyag ugyanis mindig a legolcsóbb. De ez egyéni szinten nem fog menni, föltétlenül szükséges az összefogás a gazdák között – húzta alá Nagy István.
– hangsúlyozta.
Az esemény további részében a jelenlevők is felvethették az őket foglalkoztató problémákat, ám a miniszter nem mindegyik esetében tudott biztató üzenetet megfogalmazni. Nem sikerült ez a fiatal gazdáknak nyújtandó kedvezményes hitelek esetében vagy az állattartók számára megállapított 2018-as referenciaévet illetően, de a medve kiemelt státusának megváltoztatását illetően sem. A műtej, műhús, olcsó importméz forgalmazása is olyan problémák, amelyek megoldásához föltétlenül szükséges az erős érdekérvényesítés: a méhészeknek például a jövőben nem a mézre kell támogatást kérniük, hanem a felbecsülhetetlen értékű beporzó szolgáltatásra, vélekedett Nagy István, aki maga is méhészkedik.
Zárásképpen rávilágított, mindenképpen fejleszteni kell, mert a jövőben az alapanyag, az élelmiszer ára felmegy, és egyre kevesebben akarják megtermelni, elkészíteni, akkor pedig majd aranyára lesz az élelmiszernek.
