Tusványos a béke szigete, és azért gondoljuk, hogy jobb pályán vagyunk, mert a világ jobb lesz, ha béke lesz – vezette fel a beszélgetést Szilágyi Zsolt, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja, aki Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját a csata előtti és utáni helyzetről kérdezte.
– ismertette Orbán Balázs, majd hozzátette, az első eredmények már körvonalazódnak, hiszen eddig Európában és a nyugati világon belül nem nagyon voltak hallható békepárti hangok, erős háborúpárti konszenzus volt a médiában és az akadémiai kutatóintézetekben egyaránt.
„Hangsúlyozták a béke fontosságát, de a gyakorlatban azt mondták, hogy a békéhez vezető út a háború folytatása. Kicsit orwelli újbeszéd a nyugati mainstream megközelítés. Ekkor jött Orbán Viktor miniszterelnök úr, és egy huszárvágásszerű mozdulatsorral sikerült egy új kontextust teremteni most már a nyugati világon belül is” – mondta. Kifejtette, hogy
a világ megmozdult a békemisszió első szakaszának hatására, hiszen az volt a cél, hogy a konfliktusnak véget vessenek.
Orbán Balázs kétféle konfliktusról értekezett: az egyik esetben beszélhetünk egyértelmű győztes és vesztes félről, és a győztes diktálja a béke feltételeit, a vesztes pedig aláírja azt. A másik típusú konfliktusnak viszont nincs egyértelmű győztese és vesztese. Utóbbi konfliktusnak úgy lehet vége, hogy a szereplők helyreállítják a kommunikációs csatornákat és elkezdenek rövid távú tűzszünetről tárgyalni.
„Amíg az öldöklés napi szinten folytatódik, addig nagy eredményeket nem lehet elérni, ezért fontos a tűzszünet, és utána elkezdődik egy nagyon hosszú, akár évekig tartó béketárgyalási folyamat. Ennek a nulladik lépésénél vagyunk most. Magyarország természetesen tudja a helyét, hogy ez egy nagyhatalmi játék, de jelen pillanatban mi erősek vagyunk, stabilak, hitelesek, minden szereplővel beszélni tudunk” – osztotta meg álláspontjukat.
Az orosz–ukrán háború apropóján Gyarmati István, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára kifejtette, semmivel nem lehet indokolni, hogy egy ország megtámad egy másikat, másfelől semmi nem indokolja azt sem, hogy gátlástalanul és válogatás nélkül civil célpontokat romboljanak az oroszok. Kifejtette, a fegyverszünet helyes, de nem elég csak mondani, javaslata szerint össze kellene állítani egy szakértői csapatot, akik szimpátiától függetlenül meg tudják ítélni, mi reális és javaslatot kell letenni az asztalra.
„Eljött az ideje annak, hogy megpróbáljunk valamit konkrétan tenni annak érdekében, hogy bebizonyítsuk, mi békepártiak vagyunk, és nem csak szóban” – összegezte.
Csoma Botond Románia helyzetét mutatta be az orosz–ukrán háború kérdéskörében az egybegyűlteknek. Mint mondta, Románia a mainstreamhez igazodik, és nem is tehetett volna másként, hiszen elkötelezett NATO-tag.
„A román külpolitikának az egyik célkitűzése az, hogy semmiféleképpen ne maradjon el Lengyelországtól ebben a kérdésben, és tudja ezt az álláspontot érvényesíteni Washingtonban is” – részletezte. Azt, hogy tűzszünet után a béketárgyalások mikor következnek be az orosz–ukrán háborúban, ebben a pillanatban nehéz megítélni.
„Egyelőre úgy tűnik, hogy a nyugati világ uralkodó politikai narratívájában transzatlanti konszenzus van arról, hogy akár a tűzszünet, akár egy béke irányába való elmozdulás jelenleg az orosz álláspontnak kedvezne, legalábbis a politikai narratívában ezt láthatjuk. Tulajdonképpen ezzel
Zelenszkij elnök is azt mondja, hogy ebben a pillanatban, amíg az orosz csapatok ilyen mértékben jelen vannak Ukrajna területén, addig egy akármilyen tűzszünet, vagy akár a béke irányába való elmozdulás ezt az orosz álláspontot erősítené, az orosz érdekeknek kedvezne” – tette egyértelművé.
Mint mondta, az orosz–ukrán háború befejezése nem fogja meggátolni a világ blokksosodását, hiszen az az amerikai–kínai viszonytól függ: „világviszonylatban az orosz–ukrán konfliktus sokkal kisebb mértékben befolyásolja a világ blokkosodását” – szögezte le a frakcióvezető.
A világ blokkosodásának kérdésére Orbán Balázs is reagált, és a 2014-ben bekövetkezett Krím-félsziget és Kelet-Ukrajna elleni orosz agressziót említette. Mint mondta, az akkori konfliktus folytatása a 2022-es támadás, amire másképpen reagált a nyugati világ.
A blokkosodással elkezdődik Oroszország kizárása a nyugati rendszerből, ellehetetlenítése pénzügyileg, az energiaellátási kapcsolatokat elvágása. 2014-ben ennek az ellenkezője történt, éppen azért, mert az említett nyugati stratégia még nem volt jelen.
„Nekünk, magyaroknak elemi érdekünk, hogy megerősödjenek ezek az intellektuális csoportok, amelyek egy szuverenista korszak nemzetközi rendjét építik, ami nem a nyugati elvek felsőbbrendűségére épül, hanem reális, pragmatista külpolitikára, illetőleg arra, hogy mindenki megtalálja a helyét a nap alatt. Nekünk elemi érdekünk, hogy ez a megközelítés egyre erősebb legyen a nemzetközi politikában, mert
(…) Mi egy békés átrendeződésben, békés tranzíciós periódusban vagyunk érdekeltek. Úgy szeretnénk felhívni magunkra a figyelmet, hogy mindenkivel együttműködünk, és ebből gazdasági, politikai, kulturális előnyökre teszünk szert. Ebből építkezünk tovább a következő évtizedekben, és változtatjuk Magyarországot végérvényesen egy fejlett országgá, aminek mindannyian szeretnénk látni” – hangsúlyozta.
A panelbeszélgetésen részt vett még Carlos Roa, a Danube Institute vendégkutatója, illetve Marek Matraszek, a CEC Government Relations alapító elnöke is, akik szintén megosztották meglátásaikat.
