„A főtisztek kivégzésével példát akartak statuálni, de nem elrettentő példákká és gúny tárgyává vált az aradi tizenhárom, hanem a vértanúk iránti tiszteletet kapták meg” – mutatott rá Len Emil, Gyergyószentmiklós alpolgármestere, aki szerint „az emlékezés lángját újra és újra meg kell gyújtanunk, hogy ne felejtsünk, hanem bennünk is fellobbanjon a tenni akarás tüze. Október 6. üzenete az, hogy bármennyire nehéz egy-egy helyzetben a szabadságért való harc, sosem vezérelhet a félelem, hanem csakis a bátorság, és mindez egyszer meg fogja hozni a gyümölcsét”.
A szabadság lángját nem lehet kioltani
Dávid György római katolikus főesperes beszédében leszögezte: „ne csupán emlékezzünk, hanem ünnepeljünk! A csupán emlékezés a múltba taszítja a hősöket, és a jelenben nem szül újabb elköteleződést, és nem gyűjt új tüzet a szívben. Az ünnep a jelenbe emeli a múlt nagyjait. Bátorságot, tettvágyat gyújt, és készséget indít bennünk fel a harcra.
Ezt ma nem fegyverrel vívják, hanem jelenléttel a társadalmat alakító eseményeken, szóval, amelyre megtanítjuk gyermekeinket és imával, amellyel erősítjük lelkünket, és az odafönt valókra tekintünk. (…) Akikre emlékezünk, egy nemzet vértanúi, akik életükkel és áldozatukkal a szabadság lángját éltették.”
Az egyházi szónok így folyatta: „a szabadság lángját nem lehet kioltani. Ez emberi szívekben pislog ott, ahová ajándékként, kegyelemként az Isten elültette. Ezt ápolni, felszítani, újra gyújtani hazafiúi cselekedet. Akiket ma ünneplünk, azok életükkel és halálukkal is ezt tették. Ezért lettek fénylő csillagok nemzetünk egén. Miattuk is nem alszik ki a magyar szívben a tűz, mely emészt az igazság és szabadság után.”
Zárásként Mátyás István református és Lőrinczi Alpár unitárius lelkészek mondtak imát és kértek áldást, majd
koszorúk elhelyezésével és a himnuszok elénekelésével fejeződött be a gyergyószentmiklósi megemlékezés.
Az eseményt az Ipartestület férfikara által előadott alkalomhoz illő énekművek tették ünnepélyesebbé.
Az ünnepségen – annak ellenére, hogy a közvetlenül a délelőtti istentiszteletek után került rá sor – kevesen vettek részt.
