Egyre gyakrabban fordulnak elő hirtelen érkező, viharos szelek, villámlással, dörgéssel érkező viharok. A Maros Megyei Hegyimentő Szolgálat összeállított egy listát, hogy mit tegyünk a hegyekben vihar esetén, és ebben
többek között pár tévhitet is megcáfolnak, ami a villámcsapásokkal kapcsolatos.
A hegyimentő szolgálat szakemberei elsősorban azt tanácsolják, hogy mielőtt kirándulni, túrázni indulunk, vegyük figyelembe az időjárás-előrejelzést.
Használjunk olyan mobiltelefonos applikációt, amelyeken pontosan követni lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat időjárástérképét, vagy töltsük le a Weather&Radar applikációt. Nem szabad elfelejteni, hogy
a vihar kialakulhat helyi jelleggel is, a magasan levő nagy és élesen látható bárányfelhőkből.
Ha ezek megjelennek az égen, akkor keressünk menedéket.
Mit ne tegyünk?
Fontos megjegyezni, hogy nem biztonságos behúzódni a fák alá, de ha elkerülhetetlen, akkor a kisebb fák alatt keressünk menedéket.
Nem biztonságos barlangokba, sziklahasadékokba sem húzódni, de ha más választásunk nincs, akkor a barlang bejáratától távolodjunk el és ne álljunk a falak mellett sem.
Kerüljük a tavakat, a magas oszlopokat, a turistajelzőket.
A hegy gerincének a közepén jobban ki vagyunk téve a villámcsapás veszélyének, mint a szélein, így oda húzódjunk, ha nem tudunk máshova menni.
Mit tehetnünk?
Ha nyílt területen kap el a vihar, akkor – ha másokkal együtt vagyunk – távolodjunk el egymástól, több mint 15 méterre. Ha van a közelünkben földhányás vagy más, nálunk magasabb geológiai alakzat, akkor attól egy méterre helyezkedjünk el.
Guggoljunk le a földre, összetett sarokkal, testhez szorított karokkal és tenyérrel fogjuk be a füleinket, hogy óvjuk a dobhártyát.
Tegyünk magunk alá fémmentes szigetelő réteget (sátorlapot, hálózsákot, izoprént). Ha lejár a vihar, még egy fél órát maradjunk a helyünkön, hiszen a villámok nagyon nagy távolságra is be tudnak csapni.
Igaz, vagy hamis?
