Múzeumot kapott Szárhegy 300 éves értéke, a káposzta

Múzeumot kapott Szárhegy 300 éves értéke, a káposzta

A gyergyószárhegyieknek különleges érték van a birtokukban és feladatuk ezt az értéket, talentumot továbbkamatoztatni – fogalmazott a „káposztamúzeum” megnyitóján a kezdeményező Kulpinszky Eleonóra.

300 éves múltja van a szárhegyi káposztatermesztésnek, és ezt tárgyak, eszközök és ismeretek tudatosítják mostantól a már a nyitáskor káposztamúzeumként emlegetett kiállításon.

A kiállítás egy lelkesítő folyamat része is egyben, melynek célja, hogy a szárhegyiek felismerjék, a káposztájuk egy érték a kezükben, amit éltetni kell.

Lukács Géza a Gyergyószárhegyi Káposztatermelők Egyesülete társ-ötletgazdaként is szólva azt kívánta, hogy

ezt az egyedi terméket 300 év múlva is meg lehessen kóstolni.

Mint elhangzott: a káposzta része mindannyiunk életének. Elkísér a bölcsőtől a sírig.

Minden jelentős ünnepen jelen van, így a keresztelőn, nélküle elképzelhetetlen a lakodalom és az utolsó utat követően a rokonok egy töltött káposzta fölött emlékeznek az elhunytról.

Lelkesítő folyamat, érték, meg, hogy ez egy érték a kezükben, amit éltetni kell.

A kántorlakban berendezett tárlat szakmai vezetői Szőcs Levente és Borsos Gyöngyi, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton múzeum munkatársai. Szőcs rámutatott arra, hogy ez csak egy kezdet. A terv az, hogy ez bővüljön, és ezért kérte az embereket, hogy

a padlásokon porosodó és ide kapcsolódó tárgyakat, eszközöket hozzák be ide.

Az elképzelés szerint idővel egy olyan interaktív kiállítás jön majd létre, amely úgy mutatja be majd ezt a történetet, hogy gyerekek, családok is élvezhessék és tanulhassanak belőle.

Danguly Ervin polgármester az előzményeket idézte fel. Mivel a kommunista rendszer évtizedeiben nem volt közös káposztaszüret-hétvége, a régi hagyományok kivesztek.

A Cika hagyományőrző csoport kutatta fel később a régi szokásokat, és ezeket rekonstruálva rendezték meg a káposztavágó ünnepet, amely mostanra fesztivállá nőtte ki magát.

Így lett a kommunizmus idején divatos, de itt tájidegen szüreti bálból táncház, a giccses zenét így váltotta fel az autentikus népzene. Hosszú, több, mint tízéves folyamat volt, míg a közösség kezdett önmagára ismerni ebben a hagyományban.

A kiállításmegnyitóra egy kiadvány is megjelent Értékünk a szárhegyi káposzta címmel.

Please follow and like us:
Pin Share