Elkerülhetetlen a szolgáltatások árának emelése, mert jelenleg folyamatosan veszteségeket termel a Hő-, Víz- és Csatornaszolgáltató Közműnek az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás alacsony ára.
Nincs elég bevétele a cégnek ahhoz, hogy a számláit határidőn belül fizesse
– mutatott rá Zólya László igazgató. Az ármódosítás előkészítésének lépéseit jelentette a vállalat vízmérlegének és beruházási tervének összeállítása, amelyet a múlt héten fogadott el a képviselő-testület.
A 2023-as évre vonatkozó vízmérleg megmutatja, hogy milyen állapotban van jelenleg a gyergyószentmiklósi közműrendszer. Zólya László szavai szerint ez gyenge-közepesnek minősíthető,
60-62 százalékos a vízveszteség, ami a hálózaton keletkezik.
A HVCSK évente 2,5 millió köbméter nyers vizet vásárol a vízügytől, és ezzel szemben 900 ezer köbmétert számláz a fogyasztóinak, 1,6 millió köbméter tehát eltűnik. Szerencse hogy
Gyergyóban jó a víz, és nem drága folyamat itt a vízkezelés.
Ennek köszönhető, hogy eddig elbírta a cég a veszteséget. Fontos kihangsúlyozni – mutatott rá Zólya László – hogy
ez a céget terheli, és nem a lakosság kell megfizesse az eltűnő víz árát is.
Azonban emiatt nem jut pénz például komolyabb javításokra, vagy fejlesztésekre. A mostani 60 százalék fölötti veszteséget kellene 20 százalék alá csökkenteni, ahhoz, hogy ez a mostani európai gyakorlat szerint elfogadható legyen.
A megújuló rendszer üzembe helyezése és a régi lezárása lényegesen javít majd a mostani állapotokon, de
jelenleg a két párhuzamos hálózat csak újabb veszteségeket generál.
Az elhúzódó átkötési periódussal nemhogy csökkenne, de nő a veszteség, Eddig az új hálózatra még a fogyasztók tíz százaléka sem csatlakozott rá. A lakókat arra kérik, hogy ahol ez lehetséges, minél hamarabb csatlakozzanak rá az új hálózatra, és ezt jelentsék be a szolgáltatónál. Azonban az a tapasztalat, hogy azokban az utcákban, ahol ez lehetséges volna, a lakók 80 százaléka elvégzi az átkötést de 20 százalékuk nem.
Az ilyen helyzeteket máshol úgy oldják meg, hogy a szolgáltató ad 1-2 hónapos határidőt, ami alatt a fogyasztó meg kell oldja az átcsatlakozást, és amint az letelik, érkeznek a szolgáltató szakemberei, elvégzik a maradék átkötéseket (és ennek költségeit felszámolja az illető fogyasztónak), majd lezárják a régi rendszert.
Gyergyószentmiklóson azonban ez nem lehetséges. A szolgáltatónak nincs pénze arra, hogy ezeknek az átkötéseknek a költségeit előfinanszírozza (amit utóbb a fogyasztótól visszakapna). Emiatt – noha idén várhatóan elkészül a folyamatban levő hálózatfelújítás – ez nem jelenti azt, hogy a régi rendszert le lehetne zárni, hanem
a két rendszert párhuzamosan kell működtetni.
A HVCSK egy új beruházási tervet kellett most készítsen, amely a vízmérleg által kimutatott problémák megoldását és egyéb korszerűsítéseket is tartalmaz. A cél az, hogy
az uniós elvárásoknak megfeleljen a gyergyószentmiklósi szolgáltatás.
Az ivóvizet illetően a jelenleg folyamatban levő hálózatbővítés, Gyilkostón a vízellátás megoldása és a Békényen a vízbefogás kapacitásának bővítése, illetve
mélységi víz felhozatala, azaz kútfúrás jelenti a fő beruházásokat.
Ebből az első idén befejeződik, várhatóan Gyilkostón is elkezdik a munkát, már aláírták a finanszírozási szerződést. A vízbefogás növelésére pedig az Anghel Saligny programban ugyan van jóváhagyott támogatás, de még nincs aláírt szerződés.
A csatornahálózaton tervezett fejlesztésekhez tartozik az idén a városban lezáruló munkálat, valamint a derítőállomás bővítése.
A Gyilkostón elkezdett vízközművek befejezésére szintén van aláírt finanszírozási szerződés, az alfalvi derítőállomás bővítésére is szükség van.
Mindezek mellett a rendszerek digitalizációja és két napelemark létesítése is az elképzelések között szerepel. A napelemeket a Both váránál, illetve az alfalvi derítőállomásnál szerelnék fel.
A HVCSK a vízmérleg és beruházási terv elfogadása után újabb lépésként egy üzleti tervet kell készítsen, az előző két dokumentum adatai alapján. Az azonban már most tudható, hogy
a víz és csatornadíj összesen 10 és 11 lej között kell legyen köbméterenként, azaz a jelenleginek a kétszerese.
Ez az árszint jellemző most a romániai víz-közműszolgáltatásra – mutatott rá az igazgató
