Európában az éllovasok közé sorolják Romániát az avar- és tarlótüzek területén, ezért is csatlakoztak a Silvanus Eu Horizon megelőzési programhoz – fejtette ki lapunknak András Róbert, a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal vezetője, a többnapos konferenciával és műhelymunkával egybekötött rendezvény házigazdája. A program célja, hogy
gyorsan és hatékonyan, az érintett szervekkel – önkéntes és hivatásos tűzoltók, erdőtulajdonosok stb. – jól együttműködhessenek az erdőtüzek megelőzése, illetve azok oltása esetében.
„Be kell vonni a közösségeket is az erdőtüzek megfékezésébe, ezért próbáljuk összekapcsolni az érintett intézményeket. Ez ugyanis segíthet abban, hogy probléma esetén zökkenőmentesen beavatkozzunk. Jó együttműködéssel nagy természeti és gazdasági károkat akadályozhatunk meg” – magyarázta a mintegy 22 ezer hektárnyi erdős területet adminisztráló intézmény vezetője.
András Róbert arról is beszélt, hogy vidékünkön viszonylag szerencsések vagyunk, hiszen a gazdálkodás miatt nem marad nagy mennyiségű gyúlékony anyag az erdőben:
az elszáradt fákat eltávolítják onnan és valamilyen formában értékesítik, az élők fák (főleg a lombhullatók) pedig nem kapnak lángra annyira könnyen.
Kijelentette: téves felfogás az, hogy az erdő természetes módon meg tudja óvni magát a tüzekkel szemben a mostani feltételek mellett. Ettől függetlenül kell hagyni olyan részeket, ahol egyáltalán nem hajtanak végre beavatkozásokat.
Vidékünkön a legtöbb esetben a kirándulók okozzák az erdőtüzeket, a villámcsapások okozta károk száma elhanyagolható.
Nyílt tüzet egyáltalán nem szabad gyújtani erdős területeken. Ha a baj mégis megtörtént azonnal hívni kell 112-es sürgősségi hívószámot, hiszen kulcsfontosságú a gyors beavatkozás.
Az utóbbi időszakban egyébként csak kisebb erdőtüzek voltak a Zetelaka Erdészeti Hivatal ügykezelésében lévő területeken, ami annak köszönhető, hogy kollégáik folyamatosan a terepen vannak, így viszonylag időben elkezdődhet az oltás.
Utoljára a 2010-es évek elején volt nagyobb erdőtűz a Madarasi Hargitán.
Kulcsfontosságúnak tartja a megelőzést, illetve a tűz terjedésének lemodellezését, így folyamatosan ezen taktikák, stratégiák fejlesztésén dolgozik Andrea Majlingová, a szlovákiai Zólyomi Egyetem Tűzvédelmi Tanszékének professzora. Mint mondta, ennek érdekében
külön kell vizsgálni a tűz kockázatát a településeken, a mezőgazdasági területen és az erdőkben is – már csak az eltérő mikroklímák miatt is.
Egy speciális berendezést használva a növényzet nedvességtartalmát elemezve kell felmérni, hogy ezen zónákban mely részek fogékonyabbak a tüzek terjedésére és kialakulására. Ezeket a vizsgálatokat természetesen napi szinten el kell végezni a pontos adatgyűjtés érdekében – a munkát többnyire nagyobb egyetemek végzik el. A kutatók az így, illetve
a meteorológiai állomások által mért adatokat összevetve igyekeznek meghatározni a tűzveszély mértékét a különböző zónákban.
A számítások fontos részét képezi ugyanakkor a mikroklímák ismerete is.
A területek megfigyelése érdekében érdemes térfigyelő kamerákat elhelyezni, ugyanakkor gázérzékelő-rendszert kiépíteni. Egyebek mellett ezen eszközök, a drónok, illetve a korábban említett adatok sokat segíthetnek a tűzoltóknak egy esetleges tűz esetén. Természetesen
pontos térképeket is kell biztosítani számukra, ahol az utak és a vízforrások is fel vannak tüntetve.
Minél több kövezett utat kell kialakítani az erdőkben, hogy a nagyobb járművekkel is megközelíthetők legyenek a kritikus részek, ne akadjanak el a tűzoltóautók.
A tűzoltóságok továbbá megfelelő felszereléssel kell rendelkezzenek, sokszor létfontoságú, hogy helikopterük is legyen.
Utóbbihoz leszállópályákra is szükség lenne az erdőkben. Fontos eszköz lehet a tűzoltók számára a háton viselhető ködösítő berendezés is, amely
olyan apró szemcsékre bontja a vizet, hogy azt permetezve elzárhatják az oxigéntől az égő felületeket.
Bár a környezetvédők nem örülnek ennek, természetesen az erdőtakarítások is elengedhetetlenek, hiszen így elszállítják onnan a gyúlékony anyagok jó részét, így kevésbé terjedhet a tűz, ráadásul a kártevő rovarok sem szaporodnak el.
A tűz terjedésének modellezése is megoldható a mesterséges intelligencia segítségével, ám ehhez egyebek mellett topográfiai, domborzati, gyúlékonysággal kapcsolatos és időjárási adatokra van szükség, továbbá
az éghető anyagok mennyiségét és azoknak az égés során keletkező súlycsökkenését is számításba kell venni.
Mi egyébként egy terepen történő műhelymunkára kísértük el a szakembereket Székelyvarság északi határába (Bolygómezejére), ahol a tűzoltókkal és az erdészekkel közösen Marius Petrila, a Román Erdészeti Kutatóintézet kutatójának előadását hallgathattuk meg az oltáshoz szükséges eszközökkel kapcsolatban. Mint mondta,
már az egyszerű kapák, lapátok, kapa-fejszék és vágógereblyék is nagymértékben segíthetik a munkát.
Fontos, hogy fejvédőt használjanak az oltás részvevői, ugyanakkor jól látható hőrezisztens kabátot és nadrágot viseljenek. Nem árt egy speciális szemüveg sem, hiszen a füst hatására hamar könnyezni kezd az ember. Ugyanezen hatás miatt van szűkség a füstszűrő maszkokra is.
Elengedhetetlen a jó minőségű bakancs is, mert a hétköznapokban használtaknak rövid időn belül elolvad a talpa a nagy hő hatására.
Jelezte is egy erdész, hogy ezt ő már megjárta, amikor korábban tűzoltásban vett részt. Segíti a munkát, ha drónokkal igyekszünk felderíteni a helyszínt, de az is jó, ha mobiltelefonokra szerelhető hőkamera van nálunk. Utóbbival könnyedén felderíthetjük a föld felszíne alatt a gyökereknél terjedő tüzet és a parazsat.
Andrea Majlingová rámutatott, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tendenciáknak megfelelően,
hamarosan nem Görögország, hanem Románia lesz a legkockázatosabb ország az erdőtüzek szempontjából Európában, így erre fel kell készülni.
Számos gyúlékony anyag (vegetáció) van ugyanis az ország természeti területein, ezek pedig a hőmérséklet emelkedésével egyre jobban kiszáradnak. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mielőbb szoros együttműködést alakítsanak ki egymással a tüzek megelőzésében és oltásában hatáskörrel rendelkező intézmények, szakemberek, valamint az erdőtulajdonosok.
A hatékonyság növelése érdekében számos kerekasztal-beszélgetésre lesz szükség. Mint már korábban is írtuk, létezik szoftver, amellyel modellezhető a tüzek terjedése, ám ezt fel kellene tölteni a romániai területeken mért adatokkal.
