Magyarország miniszterelnöke elsőként azt mondta el, hogy a háborúban hatalmas veszteségeket szenvednek el a felek, ennek ellenére mégsem akarnak kiegyezni, két okból:
„Ha két félen múlik, nem lesz béke.
– mutatott rá.
Másodjára azt emelte ki: korábban ahhoz voltunk szokva, hogy
az Egyesült Államok Kínát deklarálta legfőbb kihívónak vagy ellenfélnek, azonban most mégis Oroszország ellen vív proxyháborút, Kínát viszont folyamatosan Oroszország rejtett támogatásával vádolja.
„Ha ez így van, akkor választ vár az a kérdés, hogy mitől ésszerű dolog két ilyen nagy országot egy ellenséges táborba összeterelni? Erre a kérdésre még nem kaptunk értelmes választ.”
A harmadik pontban rámutatott, Ukrajna ereje, ellenállóképessége minden várakozást meghalad, és úgy gondolja ez annak tudható be, hogy az eddig saját magát ütközőzónaként számon tartó Ukrajna új hivatást talált magának, mégpedig azt, hogy a Nyugat keleti határőr-vidéke legyen.
– véli a miniszterelnök.
A negyedik pontban Oroszországról beszélt, mely szerinte más, mint aminek láttuk, és láttatták velünk. „Ennek az országnak a gazdasági életképessége kiemelkedő” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy
Európa nagy vezetői azt gondolták, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók térdre fogják kényszeríteni az orosz gazdaságot, azon keresztül pedig az orosz politikát.
„Nézem az eseményeket, és Mike Tysonnak a bölcsessége jut eszembe, aki egyszer azt mondta, hogy
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ugyan Oroszországot egy merev, neosztálinista autokráciának írják le, valójában viszont egy olyan ország, amely 2014 óta felkészültebbé vált a szankciókra, továbbá technikai, gazdasági és – később derül ki, de – talán társadalmi rugalmasságot is mutat.
A miniszterelnök a valóság ötödik, fontos új ismeretének azt tartja, hogy az európai politika összeomlott. Véleménye szerint
Európa ma nem tesz mást, mint az USA demokrata párti külpolitikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is.
„A szankciók, amelyeket bevezettünk, alapvető európai érdekeket sértenek, fölviszik az energia árát és versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot” – közölte, majd arra is kitért, hogy
a békemisszió túl a béke megcélzásán, azt is sürgeti, hogy Európa folytasson végre önálló politikát.
Hatodik pontként a Nyugat szellemi magánya szerepelt Orbán Viktor listáján, azaz hogy
a Nyugat az utóbbi két évben már nem tekinthető referenciának, egyfajta világmércének, mint korábban.
Például a háborúval kapcsolatban ugyan kiadta most is az elvárását, hogy a világ foglaljon állást Oroszország ellen és a Nyugat mellett morális alapon, ezzel szemben a valóság az lett, hogy lassan mindenki Oroszországot támogatja.
Hetedjére azt emelte ki, hogy a háború felfedte azt a tényt, hogy
a világ jelenlegi legnagyobb problémája a Nyugat gyengesége, illetve szétesése.
Kiemelte, bár Nyugaton azt állítják, hogy a világ legnagyobb veszedelme és problémája Oroszország és az általa képviselt veszély, ő úgy véli, ez fordítva van,
Oroszország viselkedése ugyanis érthető és kiszámítható, ellenben a Nyugat viselkedése, nem az, és azt sem tudja kezelni, hogy megjelent vele szemben egy kihívás, Kína, illetve Ázsia felemelkedésének formájában.
Mindebből következik a nyolcadik pont, amely Orbán Viktor szerint az a feladat, hogy a háború fényében meg kell próbálni újra megérteni a Nyugatot, amit most a közép-európaiak irracionálisnak látnak.
– fejtette ki.
A valóság utolsó előtti eleme Orbán Viktor szerint az, hogy a Nyugaton látható posztnemzeti állapotnak van egy súlyos, „drámai, demokráciát megrengető politikai következménye”, ugyanis
a társadalmakban egyre erőteljesebb az ellenállás a migrációval, a genderrel, a háborúval és a globalizmussal szemben is, és ez létrehozza az elit és a nép, az elitizmus és a populizmus politikai problémáját.
Ez ma a nyugati politika meghatározó jelensége, az elitek pedig elítélik a népet, amiért a jobboldal irányába sodródik. „A népnek az érzéseit és gondolatait idegengyűlöletnek, homofóbiának és nacionalizmusnak minősítik” – hangzott Orbán Viktor véleménye, majd azzal folytatta, hogy a nép válaszul eközben azzal gyanúsítja az elitet, hogy nem azzal foglalkozik, ami neki fontos. Ebből fakadóan
az elitek és az emberek nem tudnak megállapodni egymással az együttműködés kérdésében.
Tizedikként még hozzátette: kiderült, hogy ezek a nyugati értékek, amelyeket univerzálisnak gondoltak, a világ egyre több országában nem elfogadhatók és visszautasítják őket, hiszen a modern fejlettség nem kizárólagosan nyugati.
– fejtette ki a miniszterelnök.
„Közben ebből a nyugati, puha hatalomból, egy orosz soft-power lett, mert a nyugati értékterjesztés kulcsa most az LMBTQ, és aki azt nem fogadja el, azt a nyugati világ elmaradott kategóriába sorolja. Ezért már az olyan országok, mint Ukrajna, Tajvan, Japán az elmúlt fél évben LMBTQ párti törvényeket fogadtak el. A világ azonban ezzel nem ért egyet. Következésképpen
– mutatott rá az összefüggésekre Orbán Viktor.
Zárásként elmondta, hogy a háború segített megérteni a világ valódi hatalmi állapotát, jelzi, hogy a Nyugat bicskája beletörik abba, amire vállalkozott, és ezzel felgyorsítja azokat a változásokat, amelyek átalakítják a világot.
