Öt rövidfilm, öt élethelyzet – mindannyi női szemmel

Öt rövidfilm, öt élethelyzet – mindannyi női szemmel

Női szemmel szlogennel szervezték meg a nyolcadik FilmSzeredát: ennek tükrében zömében olyan filmeket vetítettek, amelyek női rendezők alkotásai. A filmfesztivál utolsó napjának utolsó programpontja öt rövidfilm vetítése volt, mindegyik különböző témát boncolgatott.

Az első filmet – Átalakítás folyamatban – Cristina Grosan rendezte. A 2017-es film látványában lenyűgöző volt, témájában és hangulatában a Black Mirror sorozatra hajazott.

Fő motívuma a szépség relativitása volt,

egyfajta felnőtti énkeresés bontakozott ki. A film valódi érdekessége azonban a Csokonai Dorottyáját idéző megfiatalodás motívuma volt, azonban Csokonai művével ellentétben itt a főhős öreg marad.

A második rövidfilm Moldovai Katalin 2018-as Ahogy eddige volt, ami elsősorban a dualitás nagymértékű használatában fejtette ki mondanivalóját.

Szó volt az anya–lány kapcsolatról, ezáltal a fiatalságról és öregségről, az egészségről és betegségről.

Habár a film végén nem oldódik fel a feszültség – hiszen éppen ez a célja –, mégis szép megoldással mutatja be az elfogadással járó bölcsességet, ami az idős kor kiváltsága.

Ezt követően az Oidipus reggele című filmet láthatta a közönség, amit Tompa Eszter rendezett, és 2023-ban mutatták be. A vasárnap vetített rövidfilmek közül ez volt a legreálisabb mind párbeszédében, mind mondanivalójában, az élethelyzetet, amit lefestett, a maga módján humorosan is tálalta. A film a homoszexualitás kérdésével játszik, ezt viszont olyan módon, hogy a család először szembesül egy már felnőtt férfi nemi irányultságával. A szituáció mégsem eköré épült fel, sokkal inkább a tagadásra, amit egyedül a főhős élt át.

Negyedikként Kassay Anna Mari című filmjét csodálhatták az érdeklődők, ami a rurális élet témáját fogalmazza meg egy fiatal, ártatlan lány szemszögéből. A film

érintette az elvágyódást, a diszharmóniát és az isteni gondviselést, fő motívuma a bűnbeesés volt.

A vetítés alatt akadtak technikai akadályok: a hang és a kép egymáshoz mérten elcsúszott, a vetítés meg is akadt, viszont ezek nem vettek el az élményből. A rendező egyébként Kassai-díjat is nyert filmjével.

Végül a Játsszuk tovább című alkotást vitték vászonra, melyet Farkas Ágnes Anna rendezett. A film

a generációk közötti hasonlóságokat dolgozta fel, a sors kiszámíthatóságát.

Látványában, hangulatában üdítő mozi volt, témájában egyszerű, de valóságos. A film maga egy éjszaka történéseit dolgozza fel, ezalatt viszont szembetalálkozunk azzal az egyetemes ténnyel, hogy bármennyire igyekszünk, a szüleinktől kapott mintát nem tudjuk levetkőzni.

A filmfesztivál zárásaként közönségtalálkozót is szerveztek a rövidfilmek rendezőivel.