Ötven év után új utakat keres a Szárhegyi Művésztelep

Ötven év után új utakat keres a Szárhegyi Művésztelep

A konferenciára olyan képzőművészeket, intézményvezetőket hívtak meg, akik szerves részesei, szervezői az egyetemes magyar képzőművészetnek. A kedden és szerdán zajlott konferencia célja az volt, hogy

válaszokat keressen a képzőművészeti szervezés, a művésztelepek, az intézményi keretek szerepének pozicionálására az erdélyi és a magyar kortárs képzőművészet világában.

Az első napon Márton Árpád festőművész a tábor egyik alapítója összegezte a kezdeti éveket, majd Erős István a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora a KorkéP időszakát mutatta be, ami jelentőős változást hozott, az új generáció megjelenésével, a legutóbbi időkről pedig Ferencz Zoltán beszélt aki tíz éve a Szárhegyi Művésztelep művészeti vezetője.

Mellettük még megosztotta a témához kötődő gondolatait Verebes György, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Marczin István művészetszociológus, és Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ alapítója is.

Amint Kolcsár Béla a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója összegezte:

közösen értékelték ki az elmúlt ötven évet, megvalósításokat, sikereket, nehézségeket, hogy ez alapján gondolkodjanak a jövőn és jelöljék ki az irányt,, amerre a művésztábor folytatja majd a tevékenységét.

„Feljogosít arra a múlt, hogy reménykedhetünk, hogy ennél szebb eredményeket is el fogunk érni. Fontos, hogy az intézmény működése egy stabilitást tudjon megélni, hogy az idelátogató művészek tudják, hogy itt Szárhegyen egy biztos környezet van, ahol

évről évre sor kerül a hivatásos képzőművészek táborára, ahol színvonalas munka folyik, és amelynek gyümölcse a gyűjtemény gazdagodásában csapódik le, amit megmutatunk a nagyobb közönségnek is az évről évre megtartott vándor kiállítások formájában”

– fogalmazott Kolcsár.

Ferencz Zoltán a Szárhegyi Művésztelep művészeti vezetője kifejtette, hogy a konferencián azokat a lehetőségeket keresték, hogy

miként tudják a következőkben egymás erősségeit összeadni és ezzel segíteni egymásnak.

„Mindenkinek megvannak a maga lehetőségei, erősségei. Ezeket összeadva akár nagy, határokon átnyúló projektekben is gondolkodhatunk.

Készül egy olyan adatbázis, amelyhez mindenki hozzáteszi az információit, kapcsolati tőkéjét, és amelyre mindenkinek rálátása lesz.

Így mindenki használhatja ezt, és ennek a segítségével tudja, hogy az adott helyzetben kihez lehet fordulni vagy ő miben tud segíteni. Kapcsolati háló épül” – ismertette Ferencz.

Please follow and like us:
Pin Share