Csíkszereda központjában, a Márton Áron és a Kossuth Lajos utcák kereszteződésénél található az a beépítetlen, de épületalapokkal rendelkező terület, amelynek tulajdonosa azt kifogásolta, hogy az érvényben levő urbanisztikai szabályozás csak meghatározott magasságú beépítést tesz lehetővé azon a területen.
Eszerint abban az övezetben
egy épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 15 méteres magasságot, ami egy lapos tetős építkezés esetében 5 emeletet jelent, más típusúnál ezt esetleg beépített tetőtérrel lehet elérni.
Ezt a szabályozást a 2012-ben elfogadott általános rendezési terv (PUG) és a helyi városrendezési szabályzó tartalmazza, amelyet 2018-ban változtatás után ismét el kellett fogadni, mivel a belügyminisztérium kérésére a bíróság érvénytelenítette.
Az említett telek tulajdonosa, kifogásolva a korlátozást, 2020-ban pert indított a Hargita Megyei Törvényszéken, arra kérve a bíróságot, hogy
kötelezze Csíkszereda Megyei Jogú Várost és a helyi önkormányzatot a központi övezet rendezési tervének (PUZ) elkészítésére, ennek elfogadásáig pedig meghatározott összegű kártérítésben részesítse őt a korlátozás miatt.
A perben 2022 decemberében hirdetett ítéletet az első fokon illetékes Hargita Megyei Törvényszék. Ebben elutasították a helyi tanács azon kérését, hogy kivonják a perből, mivel nincs perbeli minősége.
Elfogadták ugyanakkor a panaszos azon kérését, hogy kötelezzék az alpereseket a központi övezet rendezési tervének (PUZ) elkészítésére, valamint kártérítés fizetésére.
A kártérítés összegét úgy határozta meg a bíróság, hogy
havonta 1 euró fizetendő négyzetméterenként az 1931 négyzetméteres telek után 2017 októberétől az ítélethirdetésig, és folytatólagosan mindaddig, amíg el nem készül az övezet rendezési terve.
A város fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, ezt a Marosvásárhelyi Ítélőtábla tárgyalta, amely június 10-én hirdetett ítéletet, részben megváltoztatva az elsőfokú döntést. Így elfogadta az önkormányzati képviselő-testület érveit, és megállapította, hogy nincs perbeli minősége. A városháza sajtóirodája kérdésünkre közölte:
az önkormányzat azt kérte, hogy a testületet vonják ki a perből, mert nincs hatásköre urbanisztikai tervek kidolgozására, csupán az elfogadásukra.
Ugyanakkor a fellebbezés folyamán a felperes visszavonta a kérésének azon pontját, amely a rendezési terv elkészítésére vonatkozott – a PUZ elkészítése egyébként folyamatban van.
Az elsőfokú ítélet kártérítésre vonatkozó része viszont érvényben maradt, és amennyiben ezt csak az elsőfokú ítélet kihirdetéséig számolják – mivel a PUZ elkészítésének kötelezettségére vonatkozó kérést visszavonta a panaszos –
akkor is meghaladja a 116 ezer eurót.
Az ítélőtábla döntése nem jogerős, a városnak lehetősége van még egy fellebbezésre, amelyet a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék tárgyalhat.
