Szentmisével kezdődött az aradi vértanúkra emlékező ünnepség a szentegyházasfalvi Szent András Római Katolikus Plébániatemplomban, amelyen a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület és vendégeik, valamint a helyiek vettek részt. A szentmisét követő megemlékezésen Lőrincz Csaba, Szentegyháza polgármestere, Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője, valamint Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár mondtak beszédet.
„Több mint ezeréves történelme során a magyar nemzet számtalan alkalommal küzdött a szabadságáért.
De ezen túl azt is elmondhatjuk, hogy soha, de soha nem adtuk fel a küzdelmet azért, amiben hittünk. Ezen a gyásznapon emlékezünk az aradi vértanúkra, akik életükkel, vérükkel fizettek a történelmi Magyarországért, a magyar emberek szabadságáért” – fejtette ki a megemlékezésen a csíkszeredai főkonzul. Mint fogalmazott, ez a gyász napja, de ez nem azt jelenti, hogy csak búslakodni és siránkozni kell.
„Ez a nap az emlékezés napja is, mert arra emlékeztet mindannyiunkat, hogy vannak a történelmünknek olyan kimagasló alakjai, akiket követnünk kell hazaszeretetben, önfeláldozásban, megalkuvás nélküli jellemben” – mondta a főkonzul. Szerinte példát mutattak hazaszeretetből, szülőföld iránti elkötelezettségből azok a vértanúk, akik életüket áldozták nemzetünk szabadságba vetett hitéért. „Ők ezzel az áldozattal
De ahogy a magyar történelem szabadságharcai sem voltak hiábavalók, úgy a mindennapok küzdelmei sem azok. Mert ezek az apró sikerek viszik előre az ügyet, amely a magyar nyelv és kultúra, a hagyományaink megőrzése és továbbadása a következő generációnak, hogy az elkövetkező évszázadokban is éljenek itt magyarok a Kárpát-medencében, akik majd büszkén emlékeznek múltunkra, őseinkre, mártírjainkra” – fogalmazta meg a nap üzenetét a főkonzulátus vezetője.
„A szabadságharc történetében 1849. október 6-a gyásznap. Tizennégy emberre emlékezünk, akik vallástól, származástól függetlenül a szabadságharc végére magyar emberekké váltak. Az aradi tizenháromra, valamint Magyarország első miniszterelnökére, Batthyány Lajosra nem biztos, hogy azt mondaná ma valaki, hogy magyarok voltak. Szülőhelyük és származásuk, anyanyelvük nem mindegyiküket kötötte a magyarsághoz, de
Ők tizennégyen és rajtuk kívül még több ezren – névvel és névtelenül – a végsőkig vállalták ezt” – emelte ki az aradi vértanúk jelentőségét Potápi Árpád János.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár Szentegyháza ’48-as hőséről, Szőcs Andrásról is megemlékezett, aki 19 évesen esett el a szabadságharcban.
„Magyarságtudatunk évszázados távlatokban kötődik sokféle névsorhoz. Elég csak elkezdeni, hogy Álmos, Előd, Ond, és máris látjuk magunk előtt a honfoglalóknak a sorát. Vagy mondjuk csak ki Grosics, Buzánszky nevét, és gondolatban már az Aranycsapatnál vagyunk. Ilyen névsor számunkra az előbbi 14-es felsorolás is. Hazánk történetéhez ők mást adtak hozzá, mint a győztesek vagy a bajnokcsapatok. A szabadságharc vértanúi nem csak győzni tanítanak meg bennünket – hiszen nagyon sok győztes csatánk volt, és ezekre a győztes csatákra is emlékezünk ezen a hétvégén –, hanem mindenek fölött
– fejtette ki a nemzetpolitikai államtitkár, köszönetet mondva többek között a szentegyházi huszároknak, hogy őrzik a lovaskultúrát, a nemzeti hagyományokat, illetve gondoskodnak annak továbbadásáról a fiatal korosztály számára.
A megemlékezés az aradi tizenhármak énekével és a világháborús emlékmű koszorúzásával zárult, majd az egybegyűltek átvonultak a Gábor Áron Művelődési Házba, ahol a Szentegyházi Gyermekfilharmónia és a szentegyházi huszáregyesület adtak közös hangversenyt.
