„Ijesztett inkább bennünket egy égen sárkány módjára repülő, s egy rúdnyi hosszuságú tüzes jel, az mely az egész országban egyazon a napon ugyanazon időben láttatott az áerben menni…” – ezt a bejegyzést pontosan 300 évvel ezelőtt, 1724 októberében írta be naplójába Czegei-Wass György, és mivel abból az évből semmiféle, szabad szemmel látható üstökösről nem találtam adatot (a svájci Jean-Philippe Loys Chéseaux által megfigyelt, akkoriban nagy visszahangot kiváltó fénycsóva majd csak húsz évvel később tűnik fel az égen), így akár valamiféle meteorológiai jelenségként is értelmezhetjük – habár az ufóhívőknek ehhez biztosan lenne egy-két szavuk.
Sajnos, annak sem leltem nyomát, hogy ez milyen hatást gyakorolt az időjárásra, ha egyáltalán gyakorolt, az előző és utána következő századokban azonban meglehetősen szeszélyes október rajzolódik ki a szemünk előtt.
A cseresznye is érett októberben
Előfordult például olyan meleg is – 1473-ban –, hogy „a gyümölcsfák másodszor virágozának, és Márton napkor (nov. 11.) érett tseresznyét lehetett enni.” 1618-ban Brassó környékén pusztította a terményeket „a nagy hőség”, 1766-ban pedig „a nagy szárazság miatt nem vethettek az emberek októberig, akkor is keveset és későn… Erdélyben megtiltá a gubernium, hogy senkinek sert és égetett bort gabonából főzni szabad ne legyen.”
Ez utóbbi rendelkezés fölöttébb érzékenyen érinthette eleinket, legalább annyira, mint az 1793-as aszály, amikor „anyira megapadott vólna a Maros, hogy dögleni kezdettek benne a halak.” Talán innen eredhet a mondás, miszerint
a székely csak igen nagy éhínség idején eszi meg a halat…
1824-ben július közepétől október közepéig tartott a szárazság. 1846-ban ismét „az egész nyár és ősz, kivált az október oly meleg volt, mint az augusztus szokott lenni. 3 hónapja nem esett, a virágok másodszor nyílottak, alma is másodszor beért.
De ugyanígy 1907 októbere is „rendkívül meleg és száraz volt, húsz napon át 20 fok felett volt a nappali hőmérséklet.”
Amikor ló- és emberhússal táplálkoztak
No de nem mindig telt el verőfényes napsütésben ez a hónap sem, és nem mindig köszöntött be olyan év, mint az 1638-as, amikor „olyan bőséges szüret volt, hogy sok helyen egy hordót a másik fejébe töltöttek meg.”
1695-ben például a „meddő és éretlen fürtökből kevés és savanyú bor lett”, míg 1717-ben Háromszéken „irtózatos éhség dúlt…, a mi nem csak arra adott okot, hogy az erősebbek elszedték, amit lehetett a gyengébbektől, hanem arra is, hogy az emberek nem csak fagyökér, rügy stb., hanem ló- és emberhússal is táplálkoztak”. Akkor inkább már hal!
A szűnni nem akaró csapadék is tudott gondot okozni! Így 1598 októberében is „az esős idő neki indult éjjel-nappal. Olyan nedves időjárás volt, hogy sok szántóföldet nem lehetett bevetni.” A következő év október 22-én a Bodzai-szorosban „hatalmas vihar és zivatar volt Béldi Jánosnak a Kárpátokon való átkelésekor” – és mintha ez a jeles uzoni gróf, főasztalnok és fejedelmi tanácsos számára nem lett volna elég, Mihály vajda még abban az évben felgyújtatta földvári udvarházát, ő maga pedig két fiával együtt életét vesztette Csíkszentdomokos közelében.
1652. október 2-án „egész Erdélyben borzalmas zivatar volt, villámlás, menydörgés és jégveréssel. Pusztította a sokféle termést és a szőlőket. Az emberek az utolsó ítélet elérkeztét hitték.” 1789-ben a sok esőzés miatt erősen rohadt a szőlő, a szüret mégis igen jól sikerült Nagyenyeden. „A borok erősen forrottak s forrnak, úgy, hogy a pincékbe nem lehet lemenni.” Nagy kár, hogy Székelyföldön, sajátos természeti adottságai folytán már akkor is keveseknek lehetett része ilyen örömből.
Néha „zordon tél lett és magas hó esett”
Nehéz eldönteni, hogy az októberi esőnél jobb vagy rosszabb, ha lehavaz, mindenesetre 1597. október 13-án éjszaka „zordon tél lett és magas hó esett”.
1662-ben is olyan korán, október 10-én köszöntött be a tél Brassó környékén, hogy hóban kellett kaszálni.
Sőt, még korábbi lehavazásra is van adatunk: 1784-ben már 6-án „a hónak terhe alatt töredező fák ágain fáradoznak a gyümöltsök” Székelyföldön. Amúgy a zord időjárás akkor az egész Erdélyre jellemző volt, a síkságokon is havazott,
1791-ben ugyancsak október 2-án, hosszas szárazság után kezdett hullani „az őszi híves esső… A Havasok már hótól fehérlenek. Szombat éttzaka a nagy hideg és hóharmat a szöllő leveleit meg perselé.”
1828 októberében jegyezték fel: „ugy látszik, hogy a jövendölés (korai tél lesz) nálunk, Erdélyben elkezdett volna beteljesedni; mert itt az ország északibb részén legalább mára virradólag (okt. 19), egyszerre igazi tél lett, az egész város (Kolozsvár) fejér lett, a’ viz és sár alkalmasint megfagyott.”
1890-ben ismét „60–70 cm. vastagon borította a hó Erdély több vidékét, az Alföldön pedig a 4 hónapos szárazság folytán
1905 októberét is hűvös, esős időjárás jellemezte, ami csakhamar havas eső formáját öltötte, így az hónap sem került be a legmelegebbek toplistájába.
Legmelegebb, leghidegebb
A sajtó minden idők legmelegebb romániai októberének a tavalyit kiáltotta ki, miután 13,3 Celsius-fokos átlagos hőmérsékletet számoltak, mondván, ez 3,4 fokkal haladta meg a „normális” átlagot, holott 1966-ban is pontosan 13,3 celsiusos átlagot mértek. Aztán 2018-ban 11,6 fokot, 1984-ben, 2001-ben, 2012-ben, 2019-ben pedig 11,5 fokot.
Ami pedig a „vénasszonyok nyara” havának legmagasabb hőmérsékletét illeti, az bizony 39 Celsius-fokig emelkedett,
és a dél-romániai Armășești településen (Ialomița megye) rögzítették 1952. október 3-án.
A leghidegebb októberi nap viszont Erdélyben volt, –21,3 Celsius-fok a háromszéki Bodzafordulón (1988. okt. 27.). A legalacsonyabb átlagok 1961-től: 6,9 Celsius-fok 1997-ben, 7 Celsius-fok 1972-ben, 7,1 Celsius-fok 2010-ben.
Legtöbb havi csapadékmennyiség, 318 mm a partiumi Biharfüreden hullott 1992-ben, a legtöbb csapadék 24 óra alatt (128 mm) pedig Cernavodă településen (1945. okt. 4.). A csapadék legmagasabb átlagai: 1972-ben 134,5 liter, 2016-ban 101 liter, 2003-ban 98,2 liter négyzetméterenként. Csapadékszegény októberek: 2000-ben 3,1 liter, 1965-ben 8,2 liter, 1969-ben 8,7 liter négyzetméterenként.
• Marosvásárhely: 31,7 °C (2012), illetve –8,4 °C (1988)
• Kolozsvár: 32,6 °C (1952), illetve –8,8 °C (1997)
• Szatmárnémeti: 30,8 °C, illetve –9,3 °C (1971)
• az Omu-csúcsnál: 20 °C (1935), illetve –19 °C (1938, 1946).
Ha október első napjaiban derűs a holdvilág
Számos helyen, például Háromszéken régebb a ferenchetet tartották a legalkalmasabbnak a gabona, kivált a búza vetésére, amely elnevezés ugye a naptárban október 4-énél szereplő Assisi Szent Ferenchez köthető. (Azért fontos kiemelni az Assisi előnevet, mert a katolikus egyház mintegy tíz hasonló nevű szentet tart nyilván.) Azt mondták, ha ezen a héten vetik el a búzát, akkor nem lesz szurkos, de ha az előző, ún. szemetes héten teszik, akkor gyomossá válik a föld. (A rozst a Szent Mihály előtti héten kellett elvetni.) Máshol viszont úgy tudták, éppen a ferenchéten elvetett búza lesz szemetes, ami természetesen a vidékenként eltérő időjárással magyarázható.
Egyes háziasszonyok is számon tartották Ferenc napját: nyírfaágat tettek a kotlós fészkébe, hogy a csibéi ne legyenek betegek, el ne pusztuljanak. Október 15-én, Avillai Nagy Szent Teréz napján meg arra vigyáztak a katolikus vidékeken, hogy ne mossanak és ne süssenek kenyeret, ugyanis főleg ezekre vonatkozott a dologtiltás. Vendel napján (okt. 20.) sok helyen nem fogták járomba (hámba) az állatokat, de vásárra sem hajtották, míg Orsolyát (okt. 21.) régen a káposztabetakarítás napjának tartották, és többnyire a veteményt is ekkor gyűjtötték be. Ugyanakkor az időjárásra is figyeltek, hiszen „amilyen idő van e napon, olyan lesz a tél.” További népi megfigyelések a várható időjárásról:
Simon és Judás napját (okt. 28.) néhol a tél kezdetének tartották, így csak reménykedhetünk abban, hogy idén az olyanszerű rigmusoknak, mint az „eljön a Simon, Judás, dideregve fázik a gulyás”, vagy „megérkezett Simon, Judás, jaj mán néked, pőregatyás”, nem lesz aktualitásuk.
• 1.: a zene világnapja; idősek világnapja; a mellrák elleni küzdelem világnapja; vegetáriánus világnap
• 2.: az erőszakmentesség világnapja; a rákot túlélők és megsegítésük világnapja; a sztómások világnapja
• 3.: a mosoly világnapja
• 4.: az állatok világnapja
• 5.: a pedagógusok világnapja; a gyaloglók világnapja; első hétvége: madármegfigyelési világnapok
• 6.: az aradi vértanúk emléknapja; az építészek világnapja
• 7.: a tisztes munka világnapja
• 9.: postai világnap
• 10.: a halálbüntetés elleni harc világnapja; a lelki egészség világnapja; a tojás világnapja
• 11.: a túlsúly elleni nap világnapja
• 12.: a magyar fürdőkultúra napja
• 14.: szabványosítási világnap
• 15.: a falusi nők világnapja; a kézmosás világnapja; az ölelés világnapja
• 16.: élelmezési világnap; a kenyér világnapja
• 17.: a szegénység elleni küzdelem világnapja
• 18.: a magyar festészet napja; a magyar regényírás napja
• 21.: Földünkért világnap
• 22.: a dadogás elfogadásának világnapja; a misszionáriusok világnapja
• 23.: az 1956. évi forradalom és szabadságharc emléknapja
• 24.: az ENSZ világnapja; a magyar operett napja
• 28.: az animáció világnapja
• 29.: takarékossági világnap
• 31.: a reformáció emléknapja
