Sokba fájhat a szülőnek az iskolai Zöld hét

Sokba fájhat a szülőnek az iskolai Zöld hét

„Közeleg az iskolai Zöld hét, nemrég kaptuk meg, hogy annak milyen anyagi költségei lesznek. Meglepődve olvastuk, hogy csak a kislányunk programjának költsége meghaladja a 350 lejt, erre még számolni kell utazási költségeket is” – kereste meg panaszával a Székelyhont három kisiskolás szülője, nem említve, hogy melyik iskoláról van szó. Hozzátette, nem érti, miért nem biztosít az iskola választási lehetőséget.

Kész tények elé vagyunk állítva és mégsem tehetünk semmit, mert attól tartunk, hogy a végén a gyermekek húzzák a rövidebbet. Szülőtársak között elbeszéltük, hogy lassan kölcsönt kell kérjünk, ha jön a Zöld hét”

– jegyezte meg keserűen. Szerinte ez egy általánosan elterjedt jelenség, amely nagyon megterheli a többgyermekes családokat anyagilag.

Vannak azonban olyan szülők is, akik kifejezetten jó ötletnek tartják, hogy a tanító osztálykirándulást szervez, szerintük egy évben egyszer a szülőnek meg kell tudnia fizetni egy ilyen alkalmat.

Minden alkalommal nem mehetnek a közeli dombra kirándulni, kell, hogy megismerjenek más helyeket is”

– mondta egy kétgyermekes szülő. Hozzáfűzte, általában a buszt és a különböző programokra a belépőket kell kifizetni, de ha csoportosan mennek, akkor kedvezményesebb az ár, mintha a család külön utazna.

Kötelező a Zöld hét

Kedves Tihamér, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója megkeresésünkre elmondta, azt javasolja az érintett szülőknek, hogy

keressék meg első körben a tanítót, vagy az osztályfőnököt a problémával, amennyiben gondot okoz a Zöld hét programjainak fizetése, hogy tudják megbeszélni, megoldani (legyen szó bármely iskoláról is).

Az igazgatótól tudjuk, hogy a József Attila Általános Iskolának egyébként van egy alapítványa, amelyen keresztül tudják támogatni a hátrányos helyzetű gyermekek számára az osztálykirándulások költségét. Tavaly húsz kérést nyújtottak be az alapítványhoz erre a célra.

Az igazgató hozzátette, az Iskola másként és a Zöld hét programoknak van egy szabályzata, kötelező program, azon belül a tanító, az osztályfőnök szervezi meg a hetet, figyelembe véve, hogy meglegyen a kötelező óraszám.

Ezek a programok mind szépek és jók, de sajnos nincs anyagi forrás hozzájuk csatolva sem az iskolának, sem a szülőnek. Úgy, hogy közben fontos, hogy a gyermeket iskolán kívüli tevékenységekbe kapcsoljuk, vigyük kirándulni”

– jegyezte meg.

Tőkés Zsolt, a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium igazgatója ugyancsak úgy vélte, hogy rosszul átgondolt a Zöld hét program, az iskoláknak pedig nincs módjuk arra, hogy kirándulást finanszírozzanak.

Ugyanakkor úgy gondolja, hogy amennyiben természeti rezervátumba vinnék a gyermekeket, akkor ki kell menjenek a városból, így számolni kell az utazás költségével.

Az osztályok amúgy is szoktak tervezni egy évben egyszer kirándulást, és akkor már azt a Zöld hétre időzítik. Még nem volt rá példa, hogy valaki nem vett volna részt osztálykiránduláson csak azért, mert nem volt rá pénze”

– fogalmazott. Hozzátette, a jogszabályok nem korlátozzák, hogy hová szervezhetnek kirándulást az osztályok, volt olyan iskola, amely a Duna-deltába vitte a gyerekeket. Tőle tudjuk, hogy iskolájuk jövő májusban szervezi meg a Zöld hetet.

A gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Általános Iskola illetékese arról beszélt a Székelyhonnak, hogy

igyekeznek olyan programokat szervezni, amelyek nem kerülnek pénzbe.

A tavalyi beszámolók szerint többek között a Csíky-kertben voltak, vagy éppen játékos feladatokat kaptak a témában a gyerekek, vagy különböző műhelyekbe, üzemekbe jártak gyalog, ami nem került pénzbe. Az idei tanévben a Zöld hetet csak április végén, május elején fogják tartani.

Alternatív programot is szervezhetnének az iskolák

Aurora Pleşu Hargita megyei tanfelügyelő, aki megyeszinten koordinálja a Zöld hét programot, érdeklődésünkre elmondta, a tanfelügyelőséghez eddig nem érkezett panasz a szülőktől, amennyiben mégis érkezik hozzájuk jelzés a témában, akkor az ügyet kivizsgálják. Hozzátette, fontos tudni, hogy

a jogszabályok tiltják, hogy pénzt gyűjtsenek a szülőktől az iskolákban, akár a tanulók, akár a pedagógusok révén ezekre a tevékenységekre.

Ezzel szemben arra van mód, hogy a szülők hivatalosan bejegyzett egyesülete finanszírozhassa például a Zöld hét programjait, vagy más iskolán kívüli tevékenységeket. „A Zöld hét lebonyolításához létezik egy eljárás, amit be kell tartaniuk az iskoláknak. A hét programját az iskolák önállóan szervezik meg, ebbe nincs beleszólása a tanfelügyelőségnek” – húzta alá a tanfelügyelő.

Hozzátette, a szervezést megelőzően először fel kell mérniük, hogy milyen tevékenységekre volna igény, egyeztetve a szülőkkel, majd az iskola pedagógusainak tanácsával (románul consiliul profesoral). Ezt követően ismertetik a tervezett programot az iskola vezetőtanácsával is (consiliul administrativ). „A program tervezésének folyamatában a szülők képviselete is részt kell vegyen” – magyarázta.

Miután összeállt a program, azt elküldi az iskola a tanfelügyelőségnek, majd a Zöld hét utolsó napjától számítva 15 napon belül beszámolót is leadnak.

Aurora Pleşu úgy véli, tervezésnél az iskolák figyelembe kellene vegyenek több lehetőséget, szervezhetnek más programot is, amely az iskola közelében megtartható, és nem kerül sok pénzbe, éppen a hátrányos helyzetű diákok érdekében.

Csak ígéretet kaptak a finanszírozásra

A 314-es számú idei kormányhatározat szerint a Környezetvédelmi Alap a 2024-2025-ös tanévben százmillió lej támogatást nyújt a tanügyminisztériumnak a Zöld heti kirándulások finanszírozására. Aurora Pleşu ezzel kapcsolatban elmondta,

összegyűjtötték, hogy decemberig melyik iskola mikor és hogyan szervezi meg a Zöld hetet, és ezt továbbították a tanügyminisztériumnak.

„Ezt követően valószínű lesz erre költségvetés megyékre osztva, de még nem tudunk semmilyen további részletet erről” – jegyezte meg.

Mint kifejtette, a Zöld hét programját más külső forrásból is lehet finanszírozni, de erre semmiképpen nem gyűjthetnek az iskolák pénzt a szülőktől, mint fentebb is írtuk. Csak a hivatalosan bejegyzett szülői egyesületek, amelyek a maguk során szintén bevonhatnak külső forrásból pénzt, a szülői hozzájárulás pedig önkéntes. A helyi önkormányzatok szintén támogathatják az iskolai programot.

A tanügyminisztérium 2023-ból származó 6755-ös számú rendelete szerint egyébként

az iskolán kívüli tevékenységnek kötelezően oktató jellege kell legyen, és az utazások nem tarthatnak többet négy napnál.

Ennél több megkötés nincs a jogszabályban. A Zöld héten mehetnek a gyermekek például múzeumokba, természetvédelmi területekre, parkokba – sorolta a koordinátor.

A Zöld hetet először a 2022-2023-as tanévben indították el országos szinten, a tanévszerkezet részeként. Akadnak iskolák, amelyek már ősszel, mások tavasszal, nyár elején szervezik meg. A cél, hogy a gyermekek a környezet védelméről, a klímaváltozásról és a környezettudatosságról szerezhessenek elméleti és gyakorlati tapasztalatokat.

Please follow and like us:
Pin Share