A tanügyminisztérium ütemterve szerint május 27-31. között lehet leadni az óvodákba a kérelmeket,
június 14-én teszik közzé a beiratkozott gyerekek listáját, illetve a szabadon maradt óvodai helyeket.
A beiratkozás második szakasza június 17-étől 21-éig tart, és július 5-én ismét közzéteszik a felvett gyerekek listáját és a betöltetlen helyeket.
Augusztus 19–29. között zajlik azoknak a gyerekeknek a beíratása, akiket az első két szakaszban nem vettek fel, illetve azoké, akik nem vettek részt a beiratkozáson. Augusztus 30-án teszik közzé a felvett gyermekek listáját, illetve az utolsó, kiigazítási időszak után betöltetlenül maradt helyek számát.
A legtöbb kisgyerek számára az óvoda jelenti az első szocializációs közeget, ahol kortársakkal töltheti a napjának egy jelentős részét.
Az óvoda azonban nem csak gyerekfelügyeletet és élményközpontú napokat jelent, hanem
testi-lelki fejlődésben meghatározó közeget,
illetve olyan egyedi tapasztalást, amely csak a kortárscsoportban megszerezhető, méghozzá hozzáértő felnőtt közreműködésével.
Arra voltunk kíváncsiak, a székelyföldi szülők milyen szempontokat vesznek figyelembe a gyerekük óvodába való beíratásakor, hiszen az iskolával ellentétben itt nem meghatározó a körzetiség. Az óvoda természetesen eldöntheti, hogy milyen sajátos kritériumokat vesz figyelembe túljelentkezés esetén.
Az általunk feltett kérdésre válaszoló édesanyák legnagyobb része az óvoda és az otthon közti távolságot emelte ki elsődleges szempontként, hiszen nem mindegy, hogy a reggeli forgalmi dugóban egy alig hároméves gyerekkel hogyan és mennyi idő alatt jut el a szülő az óvodába nap mint nap.
„Eddig lehet, hogy mást mondtam volna, de most, hogy a kicsi lányom már fejezi be az első óvodai évét, azt kell mondjam,
– meséli Eszter, aki azt is hozzáteszi, hogy ha nem értene egyet az óvónők módszereivel, akkor megfontolná a döntést, de módszertanilag nincsenek nagyon nagy elvárásai az óvónőktől.
Ugyancsak fontosnak tartja a távolság kérdését Noémi is, aki szerint az első szempont, hogy közel legyen az óvoda, vagy azon az útvonalon legyen, amin dolgozni járnak.
Másik fontos szempont, amely meghatározza a napközis óvoda kiválasztását, az a saját konyha kérdése, ugyanis
vannak olyan intézmények is, ahol nincs lehetőség saját konyha fenntartására,
ezért egy helyi vendéglő catering-szolgáltatását veszik igénybe. A vendéglőt általában a szülői bizottság választja ki.
„Én azt néztem, hogy legyen saját konyhájuk, szerencsére közel volt a munkahelyemhez, és az óvónénik nagyon jók voltak. Illetve fontos volt még, hogy vegyes csoportba kerüljön” – válaszolta Orsolya a kérdésünkre.
Az óvodai étkezés azonban nem csak a meleg étel minősége miatt fontos, vannak olyan gyerekek is, akik speciális diétán vannak, ezért fontos külön odafigyelni az étkezésükre,
a helyi konyhában pedig egyszerűbb és biztonságosabb ezt megoldani,
hiszen nem minden vendéglőnek van minden speciális helyzetre menüje.
„Bizonyos helyzetekben a kaja kikerülhetetlen, hogy ott főzős legyen. A kisebbik fiam cukorbeteg, cateringes ovi szóba sem jöhetett” – írta nekünk Klára.
Kevesebben ugyan, de azt is írták, hogy figyelembe veszik az óvónők személyét is az óvodába való iratkozáskos. Sok esetben azonban csak szeptemberben derül ki, hogy melyik óvónő veszi át a kezdő kiscsoportot, hiszen legtöbb óvodában nem csak homogén csoportok vannak.
Ezért a csoportok összetétele és az óvónők is változnak attól függően, hogy hányan kezdik el az iskolát az adott évben, és hányan maradnak óvodában.
Nincs valami közel, de ez van. Ősszel iskolába megy, ezúttal is tanítónénit választottam, remélem ezúttal is szerencsések leszünk!” – válaszolta nekünk Lia.
Olyan szülő is van, aki az óvónőn kívül a korosztály szerinti homogén csoportot tartja fontosnak, és olyan is, akinél a heterogén szempont érvényesült, vagyis ahol a kis-, középső- és nagycsoportosok együtt vannak. De olyan szülő is válaszolt, akinél az játszott fontos szerepet az óvoda kiválasztásakor, hogy mennyit vannak friss levegőn a kicsik, más édesanyánál pedig a Waldorf-módszer volt meghatározó.
A közös azonban minden szülői választásban az, hogy ki-ki a maga értékrendszere szerint a lehető legjobbat szeretné óvodába induló gyerekének.
