Hétfőn délben még Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót, kevéssel 17 óra után meg Marosvásárhelyre érkezett Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. A Kultúrpalotában egy kézfogás és egy fénykép erejéig találkozott a Maros megyei polgármesterekkel, majd
Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével a nagyszínpadon időszerű kérdésekről beszélgettek, a Nincs mese! nevet kapó megmondóesten.
A felújított Kultúrpalotában telt ház volt, a politikusokon túl sok marosvásárhelyi is kíváncsi volt a beszélgetésre.
A külügyminiszter azzal kezdte a beszédét, hogy hétfőn este inkább Csíkszeredában szeretett volna lenni, hogy a Csíkszereda-Dinamó focimeccset élőben nézhesse. Annak ellenére, hogy Csíkszeredába szeretett volna eljutni, örül, hogy mégis Marosvásárhelyre érkezett Brüsszelből érkezett, ahol a fő téma immár két és fél éve az ukrajnai háború.
Megtudtuk, hogy a külügyminiszterek három fontos témáról egyeztettek: az Oroszországgal szembeni 14. szankciós csomagról, amire azért volt szükség, mert az előzőek kudarcot vallottak.
Szó volt arról is, hogy 6,5 milliárd eurót kellene adni az ukránoknak, de arról is, hogy a befagyasztott orosz vagyonból fegyvert kellene venni.
A politikus közvetlenül beszélt mindarról, ami a délelőtti megbeszélésen zajlott, és megtudhattuk, hogy szóba került az orosz gáz, de a magyar cégek érdekei is.
Szijjártó kihangsúlyozta, hogy Magyarország békepárti volt és az is marad.
Kelemen Hunor arra kereste a választ, hogy vajon miért olyan nagy az elégedetlenség az európai unió intézményeivel szemben Magyarországon és Romániában? A magyar külügyminiszter szerint
az elmúlt években bebizonyosodott, hogy az uniós intézmények nem tudnak a válságban megoldásokat, kiutat találni a nehéz helyzetből.
Azok a megoldások voltak jók, amelyeket a tagországok maguk hoztak, vagy a kormányközi összefogás nyomán fogalmazódtak meg. Bebizonyosodott, hogy
a határvédelem és a migránsok beengedése kapcsán is, hogy a tagállami válasz volt jó, hiszen Magyarország határait úgy lehetett megvédni, hogy összefogtak a csehekkel, szlovákokkal, lengyelekkel.
Szijjártó szerint az ukrán gabona behozatala esetében is kiderült, hogy a brüsszeli politikusok által biztosított szabad út és kedvezményes kereskedelem nem megfelelő a tagországok mezőgazdasága számára, minden uniós államban tiltakoztak emiatt a gazdák.
Az RMDSZ elnöke arra is kíváncsi volt, hogy miként lehet újra az embereknek visszaadni Európát és az uniót? Szijjártó szerint
az Európai Unió fel kell hagyjon a képmutatással és a választott képviselők újra őszintén fel kell vállalják véleményüket és nem szabadna többet a kettős mércét alkalmazzák.
Arról beszél, hogy az európai uniós gazdasága jelentősen visszaesett, az Egyesült Államok és Kína is rég megelőzte. Példaként említette, hogy Amerikában folyamatosan támogatják a saját cégeiket és előnyben részesítik őket az uniós cégekkel együtt. Ezzel ellentétben, ha egy uniós tagország saját költségvetéséből akarja támogatni a saját országában levő beruházásokat, a cégeket, de ehhez 3-4 évig kell várjanak az uniós engedélyre.
Kelemen Hunor szerint
a kisebbségi jogok, a Minority Safepack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés, de Románia schengeni csatlakozása kapcsán is tapasztalható, hogy az európai uniós kettős mércéjét alkalmaz.
A magyar külügyminiszter elmondta, hogy az Európai Parlamentbe olyan embereket kell bejuttatni, akik megértik, hogy mit akarnak a tagországok lakói, maguk mögött hagyják a kettős mércét és az EU érdekében dolgoznak.
A beszélgetés kitért arra, az ukrajnai háborúra is, és Szijjártó szerint az a legfontosabb kérdés, hogy hogyan lesz béke, hogyan lehet véget vetni az öldöklésnek? Véleménye szerint
ez egy olyan háború, amelyet egyik fél sem tud megnyerni.
Mint fogalmazott, egy nukleáris szuperhatalmat nem lehet legyőzni, mert ha sarokba szorítják, akkor bevetheti az atomfegyereket. Kiemelte: a tömérdek mennyiségű fegyvert az ukránok arra használták, hogy lassítsák Oroszország előrehaladását.
A fegyverszállítások nem tudják a háború menetét megfordítani, csak a pusztítás mértékét tudják növelni.
Szijjártó szerint békeasztalhoz kellene ültetni a feleket, de egyelőre nem erről, hanem a szárazföldi csapatok biztosításáról és atomfegyverekről beszélnek a brüsszeli politikusok.
– jelentette ki Szijjártó.
Kérdésre válaszolva, a szülőföldön való megmaradása lehetőségeiről beszélve Szijjártó Péter elmondta, hogy
Magyarországon, a gazdasági fejlesztésekkel is sikerült csökkenteni a fiatalok kivándorlását, és amennyiben szükség van erre, akkor a magyar kormány hajlandó folytatni az Erdélyben is elindított gazdaságfejlesztő programokat.
Kelemen Hunor szerint fontos, hogy a fiatalok, ha el is mennek külföldre dolgozni, akkor jöjjenek haza, és itt alapítsanak családot, hiszen itt tudnak igazán otthon lenni. Kelemen szerint
jó család- és gazdaságpolitikával itthon lehet tartani, haza lehet hívni a fiatalokat.
A két politikus beszélt arról is, hogy fontos a keresztény mivoltunkat megvallani, felvállalni, és Szijjártó Péter elmondta, hogy ő abban reménykedik, hogy az elkövetkező időszakban keresztény értékeket képviselő uniós képviselők lesznek többségben az Európai Parlamentben.
