Az európai uniós elnökség fontos szlogenje, hogy Tegyük újra naggyá Európát, és ennek a központi eleme a versenyképesség és innováció. A Kulturális és Innovációs Minisztérium Neumann János Programjának az egyik fókusza a tudásalapú gazdaság megerősítése – vezette fel a beszélgetést a moderátor, Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója. Mint mondta, a magyar kormány ennek kapcsán már látható eredményeket hozott össze az utóbbi évek folyamán. A cél, hogy Magyarország 2030-ra a tíz leginnovatívabb európai ország közé kerüljön.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere rámutatott, a versenyképesség és az innováció összetett dolog, a magyar innovációnak, a magyar egyetemi modell kialakításának több pillére van.
Tehát versenyképesség: értéket, értelmet az identitás és az értékközpontúság alapján kell. Szóval amikor mi a Neumann János programról beszélünk, amikor magyar egyetemi modellről beszélünk, akkor ezt a hármat kell egybetenni: versenyképesség, identitásőrzés, identitáserősítés, valamint az értékek iránt való elköteleződés az, ami kell, hogy vonzóvá tegye mindazt, amit csinálunk.”
Úgy véli, ha ezt a három pillért nézzük Európában, akkor nagy baj van.
A versenyképességi tudományos teljesítményben nyolc százalékpontot esett vissza az elmúlt évtizedben az Európai Unió.
„Ezért mi egy olyan versenyképességi fordulatot kívántunk és kívánunk végrehajtani, amely ezzel a három attribútummal rendelkezik, versenyképesebb, identitásőrzőbb, értékőrzőbb. És ebben haladtunk előre. Tizenkét egyetemünk a legjobb öt százalékában van. Az Óbudai Egyetem belépett a legjobbak közé, ott van a fiatal egyetemek rangsorában is, a Debreceni Egyetem a világ legjobb 2 százalékában van.”
Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, a városban jelenleg is zajlik egy nagyon erős gazdaságfejlesztési folyamat, noha Debrecen esetében nem az iparosításon, hanem sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy az ország keleti régiójának egy gazdasági centruma legyen.
„És ha már innováció, akkor természetesen innoválni nemcsak a tudomány területén, vagy a kutatások, fejlesztések területén lehet, hanem adott esetben a várospolitikában is.” Rámutatott, a gazdaság egy város életében az egyik legfontosabb alap, legyen szó kultúra-, oktatás-, vagy közlekedésfejlesztésről.
A debreceni modell azt jelenti, hogy összekapcsolódott az egyetem, a város, a térség és a gazdasági szereplők – idézte a moderátor Hankó Balázst.
A város és az egyetem és a térség az test és lélek – hangsúlyozta Kossa György, a Gróf Tisza István Egyetemért Alapítvány elnöke, az ITK-Holding elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, ez Debrecenben maximálisan megvan.
A Debreceni Egyetemről elmondta, az ország egyik legnagyobb egyeteme, 48 ezer egyetemi polgárral, közel egymilliárd eurós árbevétellel, és az egyedüli egyetem jelen pillanatban, amelynek a legnagyobb az innovációs bevétele, csak gyógyszerfejlesztésből 2 milliárd forint.
Az államtól egészségügyi ellátásra és oktatásképzésre körülbelül 170 milliárd forintnyi összeget kap a felsőoktatási intézmény, a többit már a piacról termeli ki. 25 klinikát tartanak fenn, Magyarország legnagyobb betegellátó rendszerét működtetik.
„Tehát minden adott ahhoz, hogy a gyakorlati és elméleti képzés össze tud kapcsolódni, megfelelve a különböző ipari és különböző befektetői elvárásoknak, úgy alakítva a képzést és a kutatásokat, hogy ezekhez már a forrásokat az egyetem is hozzá tudja tenni.” Mint mondta, egyedüli egyetem, ahol működő ipari park van, üzemeket működtetnek, gyártóhelyeket hoztak létre.
Óbudai modell is van, az Óbudai Egyetem kifejezetten innovatívan és a magyar leleményesség alapján áll hozzá mindenhez is, és így is próbál teljesíteni – hangzott el. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora elmondta, a versenyképesség és innováció nagyon hosszú és következetes munkát igénylő folyamat.
„Nagyon fontos az, hogy az állam nagyon gyorsan rendezte a jogi környezetet, megteremtette a modellváltás lehetőségét, és onnantól kezdve megengedte az egyetemeknek, hogy saját maguk kezdjék el a saját maguk fejlesztési irányait kialakítani.”
Az Óbudai Egyetemnek 12 ezer hallgatója van, és 13 szakképző centrummal kötöttek megállapodást okleveles technikusképzés tekintetében úgy, hogy ez körülbelül 25 ezer hallgatót jelent a háttérben.
A szakképzési centrumok kialakítása egy hasonló sikertörténete az utóbbi éveknek, és mind a városnak, mind az egyetemeknek, és természetesen a minisztériumnak ebben komoly részesedése van – emelték ki a beszélgetésen.
Hankó Balázs hangsúlyozta, gyártási csúcstechnológiában Magyarország ötödik a világon. Ehhez az kell, hogy olyan tudás, olyan szakemberek legyenek, akik ezt a gyártási csúcstechnológiát üzemeltetni tudják. A felsőoktatást és a szakképzést az köti össze, hogy hivatást adnak a fiataloknak úgy, hogy szerezzenek szakmát.
Tízből hatan a szakképzést választják most. Mi azt szeretnénk, hogy tízből hét legyen. Azt tettük ezért, hogy a megújított szakképzésnél a 3 éves szakmunkásképzés mellett az 5 éves technikusi képzést összehúztuk az egyetemekkel.” 96 egyetemi szakképző együttműködés van, többek között az Óbudai Egyetemnél és a Debreceni Egyetemnél – tette hozzá.
„Sőt, a legjobbak, akik a technikusi képzésben részt vesznek, előzetes hallgatói diákjogviszonnyal kerülhetnek be az egyetemre. Azért, mert innentől a szakképző intézményeket a mérnöki, informatika, műszaki, egyetemi képzés előszobájává tettük. Merthogy mind a két területen a gyakorlat a lényeg. Az a lényeg, hogy a gazdasági szempontok jelenjenek meg. Az a lényeg, hogy duális képzés legyen.
(…) Igen, ösztönözzük a szakképzést és a felsőoktatás még szorosabb együttműködését, hogy a fiatalok, akik az adott térségben elindulnak, találják meg az útjukat, találják meg azt, hogy a képességeiket a lehető legjobb mértékben, sőt, azt még azon egy kicsit túl is tudják húzni, és kamatoztatni a nemzetet.”
