A román érettségi titka: gazdag szókincs, összetett irodalomismeret, meg egy jó adag szerencse

A román érettségi titka: gazdag szókincs, összetett irodalomismeret, meg egy jó adag szerencse

Vészesen közeledik a nyári érettségi vizsgák időszaka, a diákok zöme buzgón készül a megmérettetésre, amelynek eredményei legtöbbjük esetében a továbbtanulás garanciái is egyben. Csere Gyöngyvér a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban tanít románt, ugyanakkor egy tavasszal indított érettségi-felkészítő tanfolyamon is oktat sepsiszentgyörgyi és környéki végzős diákokat. Csaknem húsz év tapasztalattal a háta mögött úgy látja:

ahogy a tananyag, úgy a diákok kompetenciái sem változtak ebben a két évtizedben, azonban a tanulókkal szembeni elvárások növekedtek, ehhez pedig a pedagógusoknak is fel kell zárkózni.

Erősen reagálni a nyomásra

Önfegyelem, következetesség, nyitottság – a pedagógus által megfogalmazott kulcsfontosságú tulajdonságok, amelyekkel nem csak a teljesítmény, hanem a diákok önbizalma is növekedhet, ha megmérettetésre kerül a sor. Ezek hatványozott jelentőséggel bírnak akkor, amikor az előttük álló vizsga gyenge pontra tapint rá, mint a román nyelv és irodalom, amelyet

a magyar anyanyelvű végzősök is ugyanazon a szinten kellene ismerjék, mint román társaik, legalábbis az érettségi vizsga követelményei szerint.

Ezek nélkül ugyanis nehezebb dolga lesz azoknak a diákoknak, akik egyetemen szeretnének továbbtanulni, hiszen a legtöbb alapképzési szakon a felvételi eredmény nagy százalékát az érettségi jegyek vagy azok átlaga teszi ki.

A mostani generációra nyomást helyez továbbá a digitális javítási rendszer. Megviselte őket a próbaérettségi, ettől most is nagyon tartanak”

– fogalmazott Csere Gyöngyvér, hozzátéve, hogy szembeötlően nagy eltérések voltak a jegyeknél, több diák is csalódott az eredményeken, holott elmondásuk szerint készültek rá.

Nincs mese, tanulni kell

A digitális rendszerben a dolgozatok az ország bármely pontjára kerülhetnek, bármilyen tanárhoz, akik a javításkor aligha veszi észre, hogy egy adott írást látszatra egy szegényebb szókincsű román vagy egy törekvő magyar anyanyelvű diák tollából ered.

A pontozási rendszer továbbra is szigorú, és az online rendszer bár leegyszerűsíti azt, a jóhiszeműséget javarészt kizárja.

Kovászna megyében például a legutóbbi próbaérettségin románból a tavaly tavasszal elért eredményekhez képest a román jegyek mélyrepülésben voltak, a megye diákjaiból összesen 40,2 százalék kapta meg legalább az átmenő ötöst, ami 2023-hoz képest 23 százalékos romlást jelent.

„Én úgy éreztem, hogy a szimulálás nem azt tükrözte, amit valójában tudtunk. Az is igaz, hogy

nem volt elég időm eleget készülni rá, mert a dátum közel esett a német nyelvvizsgához, de élesben jobban fog menni, jobban kell menjen”

– mondta az egyik diáklány. A megkérdezett tanulók véleménye egyöntetűen az volt, hogy a digitális javítási rendszer hátrányosan érintette őket, mint magyar anyanyelvű vizsgázókat. „Nem igazságos az, hogy az előző években magyar megyébe küldték, most azt sem tudjuk, hova kerül a dolgozatunk. Kaphatunk olyan román tanárt, aki akár szándékosan is alacsonyan pontoz” – fogalmazott egy másik végzős. Sőt, többen jelezték, hogy

a javító tanárok által megszabott pontszámok több, akár 4 jeggyel is eltértek egymástól, mostanáig sem tudni, hogy milyen okból.

Mindent és sokat

Két diáklánnyal hosszabb beszélgetésbe elegyedtünk, és mint kiderült, alkalmanként éjjel 11-12 óráig is az íróasztalnál ülnek, ha kell. Délután háromkor végeznek az iskolában, egyikük vidékre utazik haza, másikuk edzésre siet, és mielőtt észbe kapnak, egy-két óra elrepül. Ekkor még hátra van az ebéd, ami néha inkább vacsora, és csak ezután látnak neki a házi feladatoknak az érettségi tantárgyakból és idegen nyelvekből, ami hosszú órákig is eltart.

Én például nem hiszek abban, hogy egyik napról a másikra egy diáknak 10-15 feladatot kell kiosztani. Legyen kettő, de céltudatos, és azzal is tud gyakorolni a gyermek”

– vélekedett Csere Gyöngyvér. Mi több, ahhoz hogy az esetleges hibák többször ne forduljanak elő, tanár és tanuló együtt kell kijavítsa a házi feladatot, erre sok feladvány esetén esély sincs.

A szülő segíteni és rontani is tud

Elsősorban a diák és a tanár közös munkáján múlik az eredmény, az iskolapadból kiszakadva, az otthonba hazaérkezve is fontos az, hogy hogyan viszonyul a gyermeke oktatásához a szülő. „Az önfegyelem és a következetesség kéz a kézben jár.

A diáknak tanulnia, a pedagógusnak rendszerint tanítani és visszakérdezni kell. Egyrészt a hitelesség, másrészt a stabilitás miatt, amihez tartania kell magát mindkét félnek. Ugyanennek a kapcsolatnak a szülő és a gyermek között is fenn kell állnia”

– foglalt állást Csere Gyöngyvér.

Legyen az kis-, általános-, vagy középiskola, az otthoni visszakérdezés mindig lehet jó módszere a tanulásnak, még akkor is, ha szülő erre csak egy negyedórát szán. Ugyanakkor az sem titok, hogy sok magyar család ellenszenves a román etnikummal szemben, és volt már rá példa, hogy

a gyermeket a saját szülei hátráltatták a román nyelvtanulástól, míg ők maguk kifejezetten jól, vagy egy másik szélsőséges esetben egyáltalán nem tudtak beszélni az állam nyelvén.

Fizessünk vagy sem a magánóráért?

Ebben a témakörben felmerül az iskolán kívüli korrepetáció szükségessége. A pedagógus szerint vannak olyan tanulók, akiknek majdhogynem muszáj plusz segítség ahhoz, hogy fel tudjanak zárkózni a tananyaggal.

Jelenleg 28-an vannak egy osztályban, és lehet, egy hét is eltelik úgy, hogy egy-egy diák egyáltalán ne szólaljon meg abban a heti négy órában”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy több tíz diákra, vagy egyetlen személyre kell fókuszálni a tanárnak. Azoknak viszont, akik az órai tevékenységen aktívak, és otthon is készülnek, a magánóra nem kell a szülők zsebét terhelje.

A tanfolyam, amelyen a diákokkal találkoztunk, és amelyen Csere Gyöngyvér is oktat, többek között a Communitas Alapítvány jóvoltából ingyenes, de zártkörű, és eltér az átlagos tanóráktól. Az itt résztvevő, különböző iskolákból érkező 20-25 fős diákcsoportból kilencen voltak, akiknek a próbaérettségin nem sikerült átmenő jegyet elérni, így ők felzárkózni szeretnének, a többiek a magas érettségi átlagra pályáznak. Kérdésünkre, hogy eddig, illetve jelen pillanatban járnak-e a tanfolyamon kívül más magánórára, mindannyian nemleges választ adtak.

Nehéz, és nem csak a diákok szerint

Első látszatra azt gondolnánk, hogy a román érettségi tétel harmadik pontja a vizsga „buktatója”, az esszé, amelyet a diák egy irodalmi mű sajátosságai alapján kell megírjon, méghozzá 400 szavas terjedelemben. Ám a beszélgetés során a tanár is megerősítette a tanulók álláspontját:

sok esetben a legnehezebb az első tétel, a szövegértés, ez ugyanis még egy román ajkú diákon is kifog.

„A hármasra még megtanulom, amit tudok. De az elsőre nem tudok készülni” – fogalmazta meg egy diák, egy másik társa szerint csak a szerencsén múlik, hogy sikerül az első feladatsor.

A szövegek nagyon nehezek. Én azzal próbálom bátorítani a diákjaimat, hogy olvassa el többször, lassan, tagoltan, figyelmesen, mert van idő rá”

– nyilatkozott Csere Gyöngyvér, kiemelve, hogy itt fontos szerepet játszik az is, hogy mennyire olvas folyékonyan a vizsgázó. Habár az olvasást mára már sok fiatal alulértékeli, a nyelvtanulásban elengedhetetlen a tanárnő szerint, ezért egyrészt a kötelező, másrészt a személyes érdekeltség alapján kiválasztott könnyű olvasmányok fogyasztását ajánlja a diákoknak

A hármas tétel a pontok miatt viszi az egészet. Lehet, hogy tudok románul, de egy-két dolgot elnézek az elsőnél, és ha a hármasnál is tévedek, akkor nincs érettségim. Ez nem ezen kéne múljon, az intelligenciánk nem az esszétanulástól függ”

– fejtette ki a véleményét egy végzős lány. Legtöbb tanuló egyébként egy sémát igyekszik követni az esszé íráskor, lehetőleg úgy, hogy a 400 szó mindenképpen kijöjjön, és tartalmazza az értékes pontot érő kulcsszavakat.

Bátran kell megszólalni

„Még kilencedik osztályban sem késő, hogy a tanár bátorítsa a diákot. Mert ha a gyermek nem fordul görcsösen magába, nincsenek komplexusai, meg mer szólalni, akkor onnantól már menni fog a tanulás” – jegyezte meg a tanárnő. Pedagógusként azt is fontosnak találja, hogy a tanórák tartalmát életközelibbé, hétköznapivá tegye, és ami a legfontosabb:

teret és időt adjon az érvelés gyakorlására, a vélemény formálására, ugyanis a jövő tanévtől érvénybe lépő új érettségi program is erre fog felépülni.

Azonban a jelenlegi helyzet megköveteli azt is, hogy a diák előre felkészülten, legalább 18 román író, költő munkáját ismerje a harmadik, meglehetősen magas pontszámot érő tételhez, a diákok pedig egyetértettek abban, hogy a tanórán szinte egyáltalán nincs idő a hétköznapi nyelvet gyakorolni.

Aki nem tud románul beszélni, az magol. Ez is nagyon nehéz, és nem mindig jó az eredménye, mert még ha érti is egy részét, szóról szóra nem tudja visszaadni”

– fogalmazott. Bár azoknak is ismerniük kell a művek tartalmát, akik alapvetően beszélik a nyelvet, kevésbé akadnak el az írásban, de szorgalomra, tanulásra mindenhol szükség van. Ugyanakkor

arra a kérdésre, hogy a hétköznapokban hányan használják a románt a közvetlen környezetükben, egy jelentkező sem akadt.

Minden lépcsőfok számít

Évek következetes munkája kell tehát ahhoz, hogy a munka gyümölcse beérjen. Csere Gyöngyvér állítja: az érettségire készülni kell, de a nyelvtanulás nem csak ebből áll,

az érvényesüléshez tényleges nyelvismeretre van szükség és érdemes erre is idejében hangsúlyt fektetni.

Ezen segít, ha a diák interakcióba lép a román ajkú társaival, amennyiben erre nincs lehetőség, – hiszen Kovászna és Hargita megyékben a település lakosságának zöme magyar – akkor kihasználja a digitális tér lehetőségeit is kommunikációra, de járjon el moziba és színházba, természetesen román nyelvű vetítésekre és előadásokra.

Ezenkívül a pedagógus különböző, a fiatalok számára korszerűbb, de hasznos módszert is javasolt. Például

érdemes a YouTube-csatornákon nemcsak magyar, hanem román nyelvű tartalomgyártókat is követni, akik olyan témában készítenek videókat, amelyek valóban érdeklik őket, mint fogyasztókat, az alapszókincs ugyanis már a beszéd hallgatásával is bővül.

További tipp tetszőleges román podcast-sorozatok hallgatása, vagy olyan filmek nézése, amelyekben lehetőleg a szinkron, de legalább a felirat román. Ezek az ajánlások természetesen érvényesek bármely más nyelv megtanulására is.

A megkérdezett végzősök egyébként viszonylag optimistán várják az vizsgaidőszakot, remélve, hogy addigra kibővített tudással, magabiztosabban fognak szerepelni az érettségin.

Az átmenő jegy fontos, de ennél is jobb volna maradandó tudást szerezni, ebben a pedagógus és a diákok is egyetértenek, akik Sepsiszentgyörgyön, viszonylag kis román közösség mellett nőttek fel.

Időben, a szülők, tanárok és gyerekek együttműködésével érdemes elejét venni a felkészülésnek és annak, hogy a mostani diákokat, akik rövidesen felnőttként kerülnek ki a padokból, semmilyen hátrány ne érje a nyelvi hiányosságaik miatt.