Ha támad a pásztorkutya, a legrosszabb elszaladni

Ha támad a pásztorkutya, a legrosszabb elszaladni

Több évvel ezelőtt fordult elő legutóbb olyan eset, hogy

egy turistát megtámadtak és összemarcangoltak kaukázusi juhászkutyák egy fehérmezői esztena közelében, azóta nem kellett ilyen helyzetbe került embereken segítenie a gyergyószentmiklósi hegyimentőknek

– tudtuk meg Kastal Gergőtől, a Dancurás Hegyimentő Szolgálat vezetőjétől. Azonban ez nem azt jelenti, hogy ne lennének problémák, amikor a természetjárók, gyalogosan túrázók, vagy kerékpárosok a turistautak közelében legeltetett nyájak környezetébe kerülnek.

„Azt kell mondanom, ez jóval nagyobb rizikó, mint a medvetámadás, mert ez jóval gyakrabban fordul elő. Azonban azt semmiképpen nem mondanám, hogy a kutyák miatt inkább ne túrázzanak az emberek. Menjenek továbbra is, de van egy pár olyan dolog, amit mindenképpen érdemes tudni” – teszi hozzá Kastal.

Ha többen vagyunk, kisebb a kutyatámadás veszélye

A hegyimentő elsősorban azt ajánlja, hogy aki túrázni indul, az ne egyedül vágjon neki, hanem csoportban, legalább ketten-hárman haladjanak együtt. Ilyenkor a kutyák, ha rá is rontanak az emberre, kevésbé valószínű, hogy meg is harapják, nem mernek annyira agresszíven támadni.

A legfontosabb, hogy semmiképpen se kezdjünk menekülni, elszaladni. Az a legrosszabb. Azt jelezni a kutyáknak, hogy én vagyok a zsákmányállat, gyertek, kapjatok el”

– fogalmaz a gyergyószentmiklósi hegyimentő. Javasolja, hogy a túrázó vigyen magával petárdát, kutyariasztót, és azzal ijessze el a kutyákat.

De mindenképpen igyekezzen nyugodtan, határozottan haladni, és azt fogja tapasztalni, hogy a kutyák egy darabig követik és ugatják ugyan, de amint a nyáj közeléből eltávolodtak, lassanként elmaradnak.

Van törvény, de be is kellene tartani, tartatni

Kastal elmondta, hogy az esztenák ellenőrzése a csendőrség feladata lenne, nekik kell megnézniük, hogy más előírások mellett a kutyákra vonatkozóak is be vannak-e tartva. Amikor ilyen problémát látnak, ők is szokták ezt jelezni a hatóságiaknak. Tapasztalatuk szerint egyébként

nincsenek szigorúan betartatva az előírások.

Azt azonban hozzátette, hogy egyes pásztorokkal is baj van, nem mindig hívják vissza időben a kutyákat. Az agresszívabb egyedeket pedig jobb lenne megkötve tartani, de ez nem mindig teljesül.

Mit kell tenni, ha mégis megtörténik a baj?

A legfontosabb, hogy ne essen pánikba az, akit megharaptak a kutyák, és legyen képes segítséget hívni. A 112-es sürgősségi hívószámot, vagy az adott területen illetékes hegyimentőket kell hívni. Kastal Gergő javasolja azt is, hogy a megtámadott ember lehetőleg ne induljon el az eset színhelyétől távolabbra, hiszen mozgás közben jobban vérzik a seb.

Ajánlott, hogy a túrázónál legyen egy kis elsősegélycsomag is, hogy a megharapott testrészre szorítókötést tudjon tenni a bajba jutott személy.

A hegyimentők a helyszínre érkezésig is tudnak tanácsokkal segíteni, ami szintén fontos lehet, míg a szakszerű ellátás megtörténik.

Igencsak hasznos volna a szabályok alaposabb betartatása

A hegyimentőkéhez hasonlóak a gyergyószentmiklósi városháza illetékesének, Mezei Szabolcsnak is a tapasztalatai. A természetjáróknak van mitől félniük, amikor a nyájak közelébe viszi őket a turistaút. De emellett az is jellemző, hogy a pásztorok nem tartanak be más előírásokat sem. Például előfordul, hogy a száraz növényzetet is meggyújtják ilyenkor tavasszal, de legtöbb helyen nincs rendben tartva a források környezete, a legelők is elhanyagoltak és emiatt elgazosodnak. Ő is úgy látja, hogy volna mit javítani az esztenák ellenőrzésének módján.