A kisváros szégyenének nevezte korábban a jórészt üres tómedret Butyka Zsolt polgármester, és a Csukás-tó valóban rászolgál erre minősítésre.
A kevés vízzel rendelkező, kiszáradt, iszapos terület nyomokban sem emlékeztet egykori önmagára, ahol csónakázni, fürödni is lehetett, és a turisták egyik kedvenc célpontja volt.
A tulajdonostól a tavat is bérlő vállalkozó legutóbb tavaly ígérte meg érdeklődésünkre a helyreállítást, mondván, a vasútvonal felőli oldalon szigetelik a töltést, megállítva az elszivárgást, majd feltöltik és használatba adják a tavat.
Csakhogy Butyka Zsolt polgármester szerint a víz nemcsak a töltésen, hanem a meder alján is szivárog a vasútvonal irányába, ezért nem elég annak az oldalnak a szigetelése, hanem a medret is vízzáró membránnal kell borítani ahhoz, hogy a vízveszteség megszűnjön. Mindez a helyi önkormányzat által készíttetett megvalósíthatósági tanulmány is alátámasztja, amelyet annak érdekében rendeltek meg, hogy a helyreállítás folyamatát elősegítse.
A tó tulajdoni helyzetét illetően is drasztikus lépésre szánta el magát a város. Miután többször vételi ajánlatot tettek a tulajdonosnak, de nem kaptak választ, ugyanakkor 2020 decemberében az önkormányzat részt vett egy eladásra kiírt liciten, amelyet végül éppen emiatt nem tartottak meg,
arra a döntésre jutott az önkormányzat, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készíttet, felértékelést végeztet, és elindítja a két hektáros terület kisajátítási folyamatát.
„Szeretnénk teljesen helyreállítani a tavat és környékét, és visszaadni a köznek. Ebbe nem tartozik bele a vendéglő, csak a tó területe” – vázolta a polgármester. A tanulmány elkészült, most a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség által a Regionális Operatív Program új pályázati kiírását várják, amely a kisebb városoknak is lehetőséget biztosít ilyen támogatás igénylésére.
Az elöljáró számít arra, hogy a tulajdonos bíróságon támadja meg az értékbecslés alapján megállapított, kisajátításkor fizetendő összegről szóló határozatot, mert, mint mondta, általában önkormányzati felértékelés után ez történik.
– emlékeztetett Butyka Zsolt. Hozzátette, ők most a kisajátítás elindítása után a megvalósíthatósági tanulmánnyal, az értékbecsléssel és ennek a letétbe helyezett értékével lépnek tovább, a helyreállítás érdekében.
A Csukás-tavat a 19. század végén hozták létre, 1928-ban strandfürdővé építették ki, nyáron fürödni és csónakázni, télen korcsolyázni lehetett ott. A működtetését 1948 után vette át az állami fürdővállalat. Ennek privatizációja és tulajdonának szétosztása nyomán 2000-ben jutott a tó egy cég tulajdonába, amely több beruházást végzett: létrehozta a tó felületére benyúló szabadidőközpontot és vendéglőt a mesterséges szigettel és híddal, megerősítette a tó töltését, csónakkikötőt épített, és egy ideig működtette is ezeket. Később viszont nem tudta hiteleit törleszteni, egy bank tulajdonába került a tó és a létesítmények, amelyeket több évig kínált eladásra, de nem tudott értékesíteni. Végül 2016-ban vásárolta meg egy marosvásárhelyi vállalkozás, amely áfa nélkül 270 ezer eurót fizetett érte. A tó közepére vezető, fából készült, közben elkorhadt és leszakadt hidat 2019-ben bontották le.
