Ez volt a második világháború utolsó győztes magyar csatája. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. augusztus utolsó, illetve szeptember első napjaiban zajlott hadműveletekről csak az 1989-es fordulat után lehetett Romániában hivatalosan és hitelesen beszélni.
Idén három csíkszéki helyszínen is világháborús megemlékezést tartottak az elmúlt napokban. A Székelyhon beszámolt a Csíkszentgyörgy-Csíkbánkfalva feletti Óriás-tetőn megtartott emlékkereszt-állításról, a hagyományosan augusztus 26-án megtartandó Úzvölgyi megemlékezésről, majd augusztus 31-én kimentünk a Bilibók-tetőre.
Tengerszint felett 1195 méteren
Gyalog másfél óra alatt lehet feljutni Gyimesbükkből, a 12-es országútról a Petki-patakán át a tengerszint felett 1195 méteren található Bilibók-tetőre, ahol az 1990-es években előbb egy keresztet állítottak, 2009-ben pedig emlékművet. Ott tartanak minden év augusztusának utolsó szombatján megemlékező ünnepséget.
Idén Mazai Tihamér gyimesbükki lelkész celebrálta a szentmisét, az ünnepi beszédet pedig Salamon József gyimesbükki plébános tartotta. Szentbeszédében az áldozatvállalásról, illetve a hősök tiszteletéről, az emlékezésről beszélt. Radnóti Miklós és Tóth Árpád oda illő versszakaszaival tette szebbé a prédikációt, majd a Bilibók-tetőn és a környéken elesett első- és második világháborús hősökre, illetve emlékkőre utalva így folytatta:
A szentmisét követően a halottakért imádkoztak, az egyházi elöljárók elmondták a lucernáriumot (libera, szertartás, amely a feltámadásról szól, a húsvéti gyertya fényére utal), majd elhelyezték a kegyelet koszorúit.
Mi történt 80 évvel ezelőtt a Bilibók-tetőn?
Az 1944. augusztus 23-án történt román átállást követően a Keleti-Kárpátokban az orosz csapatok áttörték a frontvonalat, betörtek a Gyimesi-szorosba is. A 32-es határvadászok Sebő Ödön főhadnagy vezetésével a Gyimesi-szoros jobbszárnyát védték. A balszárnyon a szám szerint kicsi, de bátorságában és kitartásában kiváló 4. Székely Határőrezred, a vitéz Deáky Béla zászlós vezette csapat rendezkedett be a Bilibók-tető védelmére.
A túlerőben lévő orosz csapatok elfoglalták a Bilibók-tetőt, azonban Böbl Gyula ezredes parancsára a határőrezred megmaradt maroknyi katonája egy gyors szuronyrohammal visszafoglalta ezt a stratégiailag jelentős őrhelyet.
A magaslatot mindaddig tartották, amíg parancsot nem kaptak a visszavonulásra. Erre a bátor csatára emlékeznek a gyimesiek évről évre.
A 15 évvel ezelőtti emlékműavatáson részt vett Deáky Imre is, aki 1944-ben 9 éves gyermek volt, édesapja, Deáky Béla pedig zászlós a Bilibók-tetői ütközetben. Ő így elevenítette fel az édesapja által elmesélt ütközetet.
„A balszárnyon a 4. Székely Határőrszázad rendezkedett be, édesapám, Deáky Béla zászlós vezetésével. Az orosz csapatok betörtek a balszárnyon és elfoglalták a Bilibók-tetőt. Böbl Gyula ezredes parancsára a 4-es Székely Határőrszázad szuronyos rohammal visszafoglalta a stratégiailag nagyon fontos tetőt.
Mi, gyerekek azokban a napokban Budapestre menekültünk, ott hallottuk a rádióból a győztes csata hírét.”
2009-ben emlékművet állítottak
Az ütközet helyére a Történelmi Vitézi Rend emlékművet állíttatott 2009-ben. A15 évvel ezelőtti megemlékezésen két egykori, azokban a harcokban részt vevő fiatal honvéd is részt vett, a csíkszeredai Orbán Ferenc és a gyimesbükki Tankó Antal. A kőtömb a közeli, a régi határt jelző Sánc-patakából került ki, és az akkor 84 éves Orbán Ferenc faragta ki. Rajta áll a történelmi Magyarország határvonala, amelyet töviskorona szegélyez, és egy magyar katona szuronyos puskával, vele szemben pedig orosz katona géppuskával. Felirata: „Kegyelet a hősöknek, védők és támadók békésen pihennek (1944)”. A kő felső részén álló rovásírás szövege: „Hiszek Magyarország feltámadásában”.
Ma, sajnos már egyikük sem él. Orbán Ferenc és Tankó Antal is az égből figyelhette a megemlékezést.
