Jól érzi az RMDSZ, hogy az elmúlt években jelentősen megváltozott a mindennapi párbeszéd: ma már csak abban az esetben van esély arra, hogy a politikai üzeneteket eljuttassák a választókhoz, ha lazább, esetenként jól odamondó módon tárgyalják ki a közéleti kérdéseket. Nyilván ez az új formátum sem garancia semmire, azonban mégiscsak nagyobb a sansz, hogy
áttörjék az egyre inkább tapasztalható közöny falát.
Márpedig közönyből nem volt hiány Csíkszeredában: a 250 férőhelyes Csíki Mozi fele sem telt meg vasárnap este. Így Kelemen Hunornak magyarázkodással kellett kezdenie az előadását: „vasárnap Csíkszereda-szerte elsőáldozások vannak, ez is nehezíti a dolgunkat”.
Az eseményen amúgy – Korodi Attila polgármester hiányában – Borboly Csaba hargitai tanácselnöknek kellett rögtönöznie, házigazdaként ő köszöntötte az RMDSZ elnökét és a Fidesz EP-listavezetőjét.
Kelemen Hunor nem ma kezdte a szakmát, gyorsan túllépett az üres széksorok látványán, és jelezte, a beszélgetést amúgy a Facebookon is lehet követni.
Első témakörként az Európai Unió és az EP-választást jelölte meg Kelemen, aki szerint Románia 2007-es uniós csatlakozásakor „azt hittük, hogy gazdaságilag is nagyon gyorsan felzárkózunk. Ám nem így történt, hiszen 2008-ban jött a gazdasági válság, aztán egymást érték az egyéb bajok. Mára oda jutottunk, hogy a lakosság kétharmada elégedetlen a Bizottsággal”.
Deutsch Tamás Magyarország uniós tagságának húszéves évfordulójával indított. „Már az Európai Unióba való belépés előtt csalódás érte Közép-Európa országait, hiszen mindannyiukat hosszan várakoztatták, előszobáztatták. És rossz látni azt is, hogy
nem is beszélve arról, amit Kelet-Európáról és a balkáni országokról gondolnak. Ez a kettős mérce érződik minden egyes költségvetés elosztásakor vagy a jogállami hercehurcákon” – fogalmazott a Fidesz politikusa.
Kelemen Hunor rákérdezett arra is, hogy meghívottja hol látja az Európai Unió helyét és szerepét a nagyvilágban. Deutsch példával válaszolt: „Oroszország 2014-es krími megszállása után az Európai Unió még tárgyalóasztalhoz tudta ültetni a feleket a fehéroroszországi Minszkben, ma azonban már meg sem hallgatják az Unió vezetőit”.
Ha már szóba került az orosz–ukrán háború, az RMDSZ elnöke visszatért ennek a gyökereihez. Kelemen Hunor szerint ahhoz, hogy megértsük mindazt, amit Ukrajnában most művel Oroszország, egészen 2008-ig kell visszamennünk, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök a müncheni biztonságpolitikai fórumon felvázolta az új orosz doktrínát. „Tulajdonképpen onnantól kezdődik az a fajta új orosz szemlélet, ami még abban az évben Grúzia lerohanásában, később pedig a Krím-félsziget elfoglalásában nyilvánult meg.”
Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódva Deutsch Tamás egy friss számot hozott: „bizonyosan
legalábbis két hete már ennyi ember elvesztéséről beszélnek, és még senki sem cáfolta ezt az adatot”.
Ezt a témát még tovább feszegették (például azt a kérdést boncolgatva, hogy mit kockáztat az a politikus, párt, illetve ország, aki békét akar – „túl azon, hogy megvetéssel találkozik a háborúpártiak részéről”), aztán rátértek a nézői kérdésekre. A nézők közül ketten tettek fel kérdéseket.
