Kezdjük az alapoknál: az e-cigarettáknak két fajtája létezik – világosít fel a doktornő –,
Utóbbi mindössze annyiban különbözik a hagyományos cigarettától, hogy nem 850, hanem 350 fokon ég a dohány. Annyival jobb, hogy hidegebb füstöt lélegez be a fogyasztó, de ez nem föltétlenül azt jelenti, hogy kevesebb kátrányt vagy egyéb káros anyagot juttat be a szervezetbe, ez ugyanis a további adalékanyagoknak is függvénye. Az biztos, hogy
nem a fogyasztók egészségének kímélése volt a gyártók célja, amikor piacra dobták az elekromos cigarettát, hanem pótolni akarták azt a bevételkiesést, ami azért keletkezett, mert egyre több helyről kiszorították a dohányosokat
– húzta alá a szakorvos. Így áthidaló megoldásként kitalálták az e-cigit, ami viszont szintén nikotint tartalmaz, így a függőséget fenntartja.
„A kutatások szerint a hagyományos cigarettát füstölők nem szoktak le az e-cigi kedvéért a dohányzásról, esetleg közülük néhányan, a legtöbben inkább felváltva nyúlnak a kétfajta cigihez” – tudtuk meg Ráduly Enikőtől. A gyártók főleg a 18–35 év közötti fiatalokat célozzák meg, ezért is van a kínálatban annyi gyümölcsös ízesítésű elektromos cigaretta.
Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, milyen káros hatásai lehetnek az elektromos cigarettáknak, még sok évi kutatás szükséges. „Gondoljuk csak meg, hogy az ötvenes években milyen menőnek tűntek a filmszínészek, amikor a filmekben cigarettáztak és mennyit reklámozták a cigarettát addig, míg az egyre határozottabb vészjelzések és a tüdőbetegségek megszaporodása után meg nem kezdődött a dohányzás kiszorítása, illetve az ellenkampány.
Egereken végzett kísérletekben az már bizonyítható, hogy az e-cigiből a tüdőbe kerülő aerosolok (gőzök) bizonyos lipideket tömörítenek a makrofágokban (a védekezőképességet fenntartó sejtekben), így indirekt módon csökkentik a tüdő védekezőképességét a külső behatásokkal szemben. Mi több, napi körülbelül három órai és huzamosabb ideig (több hónapon át) tartó vapálás nyomán az egész szervezetben kialakul egy reaktív gyulladás, főleg az agyban, de általában is megnő a gyulladást jelző markerek mennyisége.
Mivel az Egyesült Államokban jóval hamarabb megjelent a piacon az e-cigi, mint nálunk, ott már 2020-ban bemutatott tanulmányok bizonyították, hogy új betegség terjed a felhasználók körében: az EVALI.
De a komputertomográf azt is kimutatta, hogy a tüdőn olyan beszűrődést okoz, mint több más vírusos, fertőzéses megbetegedés” – figyelmeztetett a szakember.
Elterjedésének Amerikában volt egy csúcsa: 2020-ban 20 ezer esetet kezeltek sürgősségi szinten, haláleset is volt. A leginkább érintett pedig a 18–35 éves korosztály. Nemcsak a társbetegségekkel szenvedőknél, hanem
az előzmények nélküli megbetegedések esetében is súlyos eseteket regisztráltak.
Annyi előnye még van annak, hogy Európában később jelent meg az e-cigaretta, hogy az Európai Unió már nem is engedte importálni azokat az E-vitamin-acetát tartalmú e-cigarettákat, amelyek használói közül többen is megkapták az EVALI-t.
Az Európai Uniónak 2040-re az a célja, hogy felnőjön egy nemdohányos generáció, a dohányzók aránya pedig visszaszoruljon öt százalékra. Ez a nemzedék már megkezdte az iskolát, és csak a korai nevelés ad jó esélyeket ebben a küzdelemben, vélekedik a doktornő, aki maga is jár iskolákba prevenciós céllal beszélni a dohányzás hatásáról.
„A gyerekeknek nem csak a káros hatásokról beszélek, mert a fiatalokat nem hatja meg, hogy 40 év múlva megbetegedhetnek, kivéve, ha a szűkebb családban már van olyan, aki a következményektől szenved. De
A nikotinfüggőség mellett azonban föltétlenül foglalkozni kell a dohányzás mentális (pszicho-komportamentális) részével is. Azaz meg kell beszélni magunkkal, hogy (a nikotinfüggőségen túl) miért fontos számunkra a dohányzás: kapaszkodót nyújt, vagy kitölt egy bizonyos ürességet, esetleg magabiztosságot ad?
Meg kell győznünk magunkat, hogy ugyanolyan elfogadott emberek lehetünk a cigaretta nélkül is, illetve több vizet kell inni, sportolni kell –
minden a dohányzás által betöltött funkció pótolható egészségesebb módon is.
Egy gyermek születése vagy az arra való készülődés jó motiváció lehet a leszokásra, de az a hozzáállás, hogy „én is felnőttem, majd a gyerek eldönti, hogy akar-e dohányozni vagy sem”, nos, ez nem a legszerencsésebb az utódok egészségére nézve – zárja Ráduly doktornő a beszélgetést.
