A magyarok számára miért fontos bejutni az Európai Parlamentbe; milyen hasznot hozhat nekünk a kisebbségvédelem; mi a hozadéka a Maros megyei EU-s projekteknek? – ezekre a kérdésre próbált választ adni hétfőn Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke és Vincze Loránt EP-képviselő, egyúttal képviselőjelölt.
Csibi Attila Zoltán ezúttal nemcsak megyei politikusként, hanem Erdőszentgyörgy polgármestereként is felszólalt:
úgy értékelte, hogy a Maros megyei polgármesterek jól ki tudták használni az uniós pályázati lehetőségeket, és a magyar közösségek az elmúlt években kétszáz millió eurós támogatásból fejlődhettek.
Példaként említette Gyulakutát, Nagyernyét és Nyárádmagyaróst, ahol fejlődtek az oktatási intézmények, de utcákat is aszfaltoztak.
Csibi úgy értékelte, azok a polgármesterek, akik legalább 2–3 uniós pályázatot nem nyertek meg, azok gyakorlatilag „nem dolgoztak az elmúlt négy évben”. Az RMDSZ megyei elnöke szerint fontos, hogy az elkövetkező négy évben is a szövetségnek képviselői legyenek az Európai Parlamentben, és az sem mellékes – húzta alá –, hogy az egyik bejutó helyen levő jelölt épp Maros megyei.
Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke, aki a központi fejlesztési régió igazgatótanácsának alelnöke is, arról beszélt, hogy nemcsak az önkormányzatok, hanem a magánvállalkozók és a mezőgazdasággal foglalkozók is nagy pályázatokat nyertek meg, sok tízezer eurós vissza nem térítendő alapokat költhettek fejlesztésre, bővítésre.
A megyei tanács elnöke felsorolt párat abból a 27 uniós pályázatból, amelyet az elmúlt négy évben a megyei tanácsnál befejeztek:
Emlékeztetett: a marosvásárhelyi reptéren jelenleg még zajló munkálatok is uniós pénzekből valósulnak meg. Úgy értékelte, hogy a Maros megye olyan megvalósításokat köszönhet az uniónak, amelyekre önerőből nem lett volna lehetősége. Péter Ferenc elmondta: bízik abban, hogy a közösségek újra összefognak és a szavazás napján megmutatják erejüket.
Vincze Lóránt EP-képviselő elismerte, hogy voltak rossz döntések az Európai Parlamentben. Kiemelte ezek közül, hogy Románia, bár több mint tíz éve teljesítette a követelményeket, csak légi és vízi úton csatakozhatott a schengeni övezethez; továbbra is megoldatlan az ukrán gabona behozatala; ráadásul az őshonos kisebbségeknek jogokat biztosító Minority SafePack kezdeményezést is elutasították. Ez utóbbi ügy most az Európai Bíróság előtt van, amelynek abban kell állást foglalnia, hogy az Európai Parlament jogosan utasította-e el a kezdeményezést, vagy sem.
A képviselő reményét fejezte ki, hogy a soron következő magyarországi soros uniós elnökség idején Románia pontos határidőt kap majd, hogy mikor lesz teljes körű tagja a schengeni övezetnek.
Hiszen az emberek 95 százaléka autóval, autóbusszal közlekedik, és ezért nagyon fontos a határellenőrzés megszüntetése – húzta alá.
Vincze Lóránt hozzátette: az erdélyi magyarság érdekképviselete szempontjából az 5 százalékos bejutási küszöb elérése június 9-én rendkívül fontos cél, hiszen „ez bizonyítja azt a továbbiakban is, hogy meghatározó erő vagyunk a romániai politikai életben, és befolyásolni tudjuk a brüsszeli döntéseket – ez politikai értelemben a lét és nemlét határa”.
