A falvak legfontosabb találkozóhelyei a kultúrotthonok, itt szervezik a közösségi és családi rendezvényeket, ezért tartotta fontosnak Etéd község vezetősége, hogy az utóbbi években lépéseket tegyenek a létesítmények rendbetételéért – közölte Szilveszter Attila etédi polgármester. Mint mondta,
a munkálatokat az épületek állapota alapján felállított fontossági sorrendben valósítják meg.
Az említett prioritási lista előkelő helyén állt a küsmödi kultúrotthon, hiszen nagyon leromlott állapotban volt az épület. „Nem volt konyha, a kábelek kilógtak a falból stb” – részletezte az elöljáró. Itt az előző években egyebek mellett
ajtókat és ablakokat cseréltek, mostanra sikerült felcsiszolni a padlót, közösségi termet alakítottak ki, rendbe hozták a konyhát, térköveztek, továbbá külső és belső vakolást, festést is végeztek.
Az említett közösségi teremben hosszabb távon akár tornaórákat is tarthatnak az iskolásoknak. A felsoroltakon kívül hátra van még a cserepek átforgatása, amelyek során kicserélik a törött elemeket. Ezt kalákában oldják meg a helyiekkel.
A kőrispataki kultúrotthon esetében is megtörtént a vakolás, a meszelés, illetve a padló felcsiszolása, továbbá a tetőt is rendbe hozták. Megoldották az esővíz-elvezetést, valamint kutat fúrattak (ezt ingyenesen vállalta egy cég), így bevezethették az ivóvizet a létesítménybe.
– mondta az elöljáró.
A siklódi kultúrotthonnál már megtörtént az ajtók és ablakok cseréje, ugyanakkor nagyobb volumenű munkálatok is folyamatban vannak. Ott jelenleg
konyhát, illetve közösségi termet alakítanak ki, feljavítják a padlót és a színpadot, de a falburkolat is megújul.
„Korábban tejgyárat hoztak létre az épületben, mi pedig most visszaalakítjuk közösségi házzá” – jegyezte meg a polgármester. A munkának ugyanakkor fontos része az is, hogy új emésztőrendszert hozzanak létre. A helyszínen feltűnt a létesítmény bejáratánál díszelgő robusztus székelykapu is, amelyről megtudtuk, hogy folyamatban van a faelemek újracsiszolása, amelyeket a lenolajhoz hasonló páccal fognak tartósítani.
A polgármester fontosnak tartotta a közösséget is bevonni a felújításokba, hiszen az ő érdekükben történnek a beruházások. A lakók nyitottak erre:
kétkezi munkájukkal, építkezési anyagokkal, de jó ötletekkel is segítik a megvalósításokat.
„Fontos meghallgatni a helyieket, hiszen ők tudják például, hogy rendszerint merre folyik el a víz, így érdemes ehhez igazítani egy vízelvezető rendszer kialakítását” – hozott fel egy példát. Hozzátette, hogy a munkálatok megkezdését megelőzően pályázni szerettek volna a finanszírozásért, ám erre nem volt lehetőség. Ennek ellenére bebizonyosodott, hogy
közösségi összefogással, a régi elemek megőrzésével és feljavításával a helyi költségvetésből is lehet eredményeket elérni.
Átlagosan egyébként 200 ezer lejt költöttek az egy-egy létesítmény korszerűsítésére.
Szilveszter Attila arról is beszélt lapunknak, hogy már elkészültek a tervek az énlaki kultúrotthon teljes felújítására, jelenleg a műemlékvédelmi jóváhagyásra vár az önkormányzat. Itt egyebek mellett
egy korszerű mosdót szeretnének építeni, de a külső és belső vakolás, illetve a festés sem maradna el, valamint lefödéseket képzeltek el a bejáratok fölé.
A cél az lenne, hogy külsős forrásból valósítsák meg ezeket a munkálatokat, de ha erre nem lesz lehetőség, akkor a helyi költségvetésből fognak erre költeni.
Az etédi kultúrotthon teljes modernizálása is tervben van, erre az Országos Beruházási Társaságnál (CNI) pályázott a község. Tavaly a CNI befagyasztotta azoknak a beruházásoknak a finanszírozását, amelyek esetében nincs kivitelezési szerződés, Szilveszter azonban bízik benne, hogy mihamarabb újraindul a projektek támogatása.
