Összeöntötték a búzát a Magyarok Kenyeréhez Marosvásárhelyen

Összeöntötték a búzát a Magyarok Kenyeréhez Marosvásárhelyen

Magyarországon 2010-ben indították el a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem nevet viselő adománygyűjtést, amelynek lényege, hogy

a gazdák búzát, lisztet, kenyeret ajánlanak fel a rászorulóknak, legyenek azok családok, egyesületek, alapítványok, árvaházak.

A mozgalomnak, amely Erdélyben is meghonosult, a mottója: „minden magyar felelős minden magyarért.”

Hálát adnak és adományoznak

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének marosi szervezete tizennegyedjére szervezett búzaösszeöntő ünnepséget,

idén ezt összekötötték a református gyülekezetekben hagyományosan megtartott új kenyér ünnepével és az úrvacsoraosztással.

Mint az egyesület elnöke Fazakas Miklós a Székelyhonnak elmondta az erdélyi gazdák idén is hálásak azért, hogy jó volt a búzatermés, és a kukoricát sem pusztította el a nagy aszály. Hagyományaikhoz híven

az idei termésükből felajánlanak a Bonus Pastor Alapítványnak, de a Pál atya és Böjte Csaba által működtetett árvaházaknak is.

Az adományokat szeptember végéig fogadják, a vasárnapi ünnepségen csak jelképesen öntötték össze a búzát és ünnepeltek együtt, az új kenyér ünnepén.

Van amiért hálásak legyünk

A vasárnapi, vártemplomi ünnepséget Nagy László unitárius lelkész imája nyitotta meg. A templomot megtöltő közösséget Henter György a vártemplomi gyülekezet lelkipásztora köszöntötte, úgy értékelve, hogy

a helyi gyülekezet, az ünnepségen résztvevők a nagy magyar közösséghez és a mégnagyobb keresztyén közösséghez tartoznak.

Többek között arról beszélt, hogy a Magyarok kenyere adománygyűjtő program részeként összeöntött több millió búzaszem között a Vártemplomban ünneplő közösség egy zsák búzát jelent csak, de fontos szerepe van, hiszen

a tagok a szülőföldjükön dolgoznak, nevelik a gyermekeket, unokákat és itt állnak a közösség szolgálatában.

A búzaszem csodájáról is beszélt, ami a földbe vettetik, de kikel, megnő és sokszoros termést hoz.

Hálát kell adni a termésért, az áldásért, nemcsak új kenyér vasárnapján, hanem életünk minden napján”

– fejtette ki a lelkész.

Bort, búzát, békességet

Az ünnepi műsort a hagyományőrző huszárok és vitézi rendek felvonulása nyitotta meg, majd köszöntőbeszédek következtek. Both Hajnal, csíkszeredai konzul szerint

az ember jónak született és segítőkésznek és ezt példázza az is, hogy tavaly Kárpát-medence szerte nyolcezer gazda 1100 tonna búzával segítette a nehéz helyzetben levő embertársait.

Vass Levente politikus nagymamáiról beszélt, akik minden évben új zsengének nevezték az augusztus végi ünnepet. Ilyenkor a jövőt tervezték, arról beszélgettek, hogy lett-e elég termés, mennyit fognak visszavetni, milyen tél, tavasz, év vár rájuk. Szerinte

szükség van most is a tervezésre, az összefogásra, az itthon maradottak munkájának értékelésére is.

Vass Levente bort, búzát, békességet kívánt a jelenlevőknek.

Kormányos Sándor mezőgazdasági tanácsnok, a Csongrád-Csanád vármegye képviselője úgy értékelte, hogy

amikor a gazdák egymás mellett vannak, együtt dolgoznak, akkor nem versenytársat, hanem szövetségest látnak egymásban, felismerve, hogy egymásba kapaszkodva tudnak előre haladni.

A köszöntések után 72 adományozó töltötte egybe, jelképes mennyiségű búzáját, jöttek a gazdák Fehéregyházától Ákosfalváig, Istvánházától Gernyeszegig, Héderfájától Nyárádgálfalvig, Sáromberkétől Somosdig, de jelen voltak egyesületek, alapítványok, cégek és polgármesteri hivatalok képviselői is.

Az úrasztali nagy kenyérhez és az adományozó gazdáknak adott kisebbekhez is

a búzát a Nyárádkarácsonfalvi községhez Fintaházán vetették el és aratták le, a gyulakutai Frunza malomnál őröltek meg és az egrestői Eldi pékségben sütötték meg.

A több órás ünnepség úrvacsoraosztással és áldással zárult.

Please follow and like us:
Pin Share