Keddig mintegy 700 mezőgazdasági támogatásigénylési kérést iktattak már az APIA Hargita megyei székhelyén.
Idén egy hónapos késéssel, múlt héten kezdődött el az egységes mezőgazdasági juttatások kérelmezési időszaka.
A csúszásnak számos kisebb-nagyobb változás volt az oka, de nagyrészt már tisztázódtak a korábbi megválaszolatlan kérdések – tudtuk meg Haschi Andrástól, az APIA Hargita megyei kirendeltségének igazgatójától, aki az újdonságokkal kapcsolatban a gazdákat érintő legfontosabb tudnivalókról beszélt lapunknak.
Az említett változások oka, hogy idén már minden az új PNS (Országos Stratégiai Terv) alapján történik. Alapvetően azt kell tudni, hogy az alaptámogatások ugyanazok, mint tavaly, de a vidékfejlesztési támogatások zónái esetében történtek változások.
„Hargita megyében van három, különböző kategóriájú zóna. Az egyik az egyszerű agrár-környezetgazdálkodási támogatás zónája, ahol
– ismertette az igazgató.
A második kategóriába a harisállomány (védett madárfaj) élőhelyére kiterjedő zónák tartoznak, ezekre hektáronként 231–310 eurós támogatást kaphatnak a gazdák, attól függően, hogy miként kaszálják a területet.
A harmadik kategóriába – ez újdonság idéntől – a békászó sas élőhelyét lefedő zónák tartoznak,
ezekre a területekre hektáronként 190–269 eurós juttatást igényelhetnek a gazdák, a már említett kritériumok függvényében.
„Ezek a zónák változtak – és ez talán a legfontosabb információ –, tehát nem minden esetben ugyanazok, mint az elmúlt évben. Amelyik területre tavaly például a P1-es – tehát az agrár-környezetgazdálkodási – csomagot lehetett igényelni, lehet, hogy ott idén már a békászó sast kell védeni vagy éppen a haris madarat. Ez változik, Gyergyó kivételével, ahol a teljes terület a haris védelmi területe, a megye többi részén
Azt is kell tudni, hogy ezek az összegek nem járnak a teljes területre, mert ezek úgynevezett degresszív támogatások, ami azt jelenti, hogy a gazda az első 10 hektárra megkapja a teljes támogatást, az 50 hektárig terjedő részre már csak a 90 százalékát stb. Mindhárom támogatás esetében érvényesül valamiképpen a degresszivitás elve, vagyis az, hogy
– magyarázta a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség vezetője.
Az említett zónák módosulása nem minden esetben kedvez a gazdáknak. Az erre vonatkozó kérdésünkre a megyei APIA igazgatója magyarázatként elmondta: van, aki mindeddig nyugodtan megjelölhette a P1-es támogatási csomagot és kaszálhatott a megszokott módon, ha viszont most haris vagy békászó sas védelmi zónává vált a területe, akkor csak nagyon szigorúan meghatározott módon és körülmények között kaszálhat.
„És ami a legfontosabb: bármelyik csomagot is választja, a támogatási kérés benyújtásától számított öt éven keresztül ezeket a szabályokat be kell tartania.
Ezért hívjuk ezt kompenzációs támogatásnak, mert ha ő nem kaszálhat le egy bizonyos területet akkor és úgy, ahogy ő szeretné, lehet, hogy neki ebből gazdasági vesztesége lesz. De éppen ezért találták ki ezt a támogatást:
– magyarázta Haschi András.
Az idén érvénybe lépett változásokkal kapcsolatban még elmondta, a legkomolyabb szigorítások közé tartozik az is, hogy a támogatást igénylőknek kötelezően állatot kell tartaniuk: idén már nem fordulhat elő az, hogy agrár-környezetgazdálkodási támogatást kapjon az a kérelmező, akinek nincsenek állatai.
Mindenképpen „le kell fednie” a kaszálóját, legelőjét állattal
– hangsúlyozta a megyei APIA igazgatója.
