Egy kromoszómális betegségről van szó, a 21-es kromoszómán hordozott genetikai információból többletmennyiséggel rendelkeznek a genetikai állományukban. Nem minden értelmi fogyatékosságnak van genetikai háttere. Nagy része a méhen belüli fejlődésnek a következményeként jön létre, azaz
sokan nem megfelelően kezelt terhességi állapot miatt hoznak világra fogyatékkal élő gyerekeket.
De a Down-szindrómánál a szülők genetikai állományában van a hiba, és többnyire középsúlyos vagy enyhe értelmi fogyatékossággal jár, különböző egészségi problémákkal társulhat.
Mivel fogyatékkal élő személyekről van szó, külön besorolást képeznek, ki is van emelve a fogyatékkal élők társadalmából ez a kategória. Az ő oktatásuk úgy zajlik, hogy
létezik egy iskolaoirentációs bizottság, ahová beadja a szülő a kérést, és a bizottság a szülővel közösen eldönti, hogy a gyerek integrált oktatásban vagy speciális oktatásban vesz részt
– mondta el Péterffy Csilla, a marosvásárhelyi 1-es számú Inkluzív Oktatási Központ aligazgatója. Ez a döntés a gyerek intelektuális- és érzelmi fejlődésétől, testi képességeitől függ, továbbá attól, hogy
van-e más betegsége, és hogy vett-e részt korai fejlesztésen, óvodai programban, mielőtt iskolába kerülne, mert ezektől is függ, hogy mennyire képes helytállni a közoktatásban.
„Az iskola köteles felvenni őt, ha a bizottság úgy dönt” – tudtuk meg a tanintézet vezetőjétől.
Két fajta integrálásról beszélünk: valójában a speciális oktatás is – amelynek most az a neve, hogy inkluzív oktatási központ – egyfajta integrálás, csak ez másfajta közeg.
Az inkluzív oktatás is integrálásnak minősül, de ha gyerek nem vett részt másfajta fejlesztésben előtte, akkor kis csoportokban speciális eszközökkel zajlik a fejlesztése, hogy megszokja az oktatási folyamatot, a társait.
Másfajta integrálásról beszélünk, ha iskola előtt megvoltak a korai fejlesztés- és óvodai fejlesztés lépései. Ebben az esetben másfajta készségekkel rendelkező gyerekről van szó, és ha a bizottság és a szülő is úgy dönt, akkor az általános közoktatás színterén is képes lenne helytállni – fejtette ki Péterffy Csilla.
Jelenleg mintegy tizenöt Down-szindrómás gyerek jár a 1-es számú Inkluzív Oktatási Központba, minden évfolyamon egy-kettő van, ez csupán egy-két százalékát jelenti a fogyatékkal élő tanulóknak az iskolában.
„Akik itt vannak nálunk, és akiknek a szülei akarják, hogy a gyerek fejlődjön, hogy a gyerek életminősége változzon, azoknál nagyon szép fejlődés tapasztalható.
Szemben az Edwards-szindrómával, amely szintén egy genetikai betegség, de ott az elszigetelődés és szorongás határozza meg a szindrómát. Nagyon ügyes Down-szindrómás gyerekek vannak a marosvásárhelyi inklúzív oktatásban, táncolnak, versenyeken vesznek részt, akár felnőttként is.
Támasszal ugyan, de képesek egy szép, teljes életet élni”
– foglalta össze az iskola aligazgatója.
Ezen a napon az iskola sok tanulója és tanára is színes, csíkos zokniban ment iskolába, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a Down-szindrómás gyerekek nem egy homogén csoportot alkotnak, hanem ugyanolyan sokszínűek és egyediek, mint egészséges társaik.
